2007. május 22. és 24. között került megrendezésre az európai nukleáris biztosítéki kutatási és fejlesztési szervezet éves ülése Franciaországban, Aix en Provence-ben. Az ülésen az Országos Atomenergia Hivatal képviselői mellett, a Paksi Atomerőmű Zrt., a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. és az MTA Izotópkutató Intézet biztosítéki szakemberei vettek részt. Az ülésen Szöllősiné Földesi Erzsébet, az OAH osztályvezetője a Kiegészítő jegyzőkonyv alkalmazásának magyarországi tapasztalatairól (Facing the new challenge of the Additional Protocol among the first Hungarian experience in its implementation), dr. Horváth Kristóf, az OAH főosztályvezetője a nukleáris anyagok ellenőrzésének magyarországi rendszeréről (The role of a strong independent state system for nuclear material accountancy and control, the Hungarian practice) tartott előadást. Mindkét magyar előadást nagy érdeklődéssel fogadták a résztvevők. Az Izotóp Intézet munkatársai a nukleáris anyagok mérési és kimutatási módszereiről tartottak előadásokat. A 27 szekcióban, közel 250 szakember részvételével zajló konferencia kiváló alkalmat nyújtott a tapasztalatok kicserélésére mind a hatósági munka, mind a kutatási és mérési módszerek tekintetében.
Regionális műhelytalálkozónak adott otthont az Országos Atomenergia Hivatal 2007. május 21-25. között. A „Utilization of Safety Margins for Improved NPP Operational Flexibility” című regionális projekt keretében megrendezett NAÜ műhelytalálkozón atomerőművek, nukleáris biztonsági hatóságok és tervező, illetve műszaki támogató intézmények képviseletében 12 ország 31 szakembere vett részt. Tekintettel a hazai rendezésre, a találkozót jelentős számú magyar szakember látogatta, és két plenáris előadást is tartottak „Two examples of using probabilistic approach in connection with safety related margins” és „Measurements, Calculations and Margins” címmel Keresztúry András (AEKI) és Makai Mihály (BME NTI) bemutatásában. A meghívott előadókon kívül, nemzeti előadások keretében beszámolók hangzottak el a résztvevők saját nemzeti tapasztalatairól, az általuk követett módszertanról. A találkozó végén a résztvevők CD-re másolva vehették át valamennyi előadás, szervezési anyag és a találkozó során készített fényképek elektronikus változatát. A résztvevők hasznosnak nyilvánították az előadásokat, a helyenként élénk vitákat, kifejezték elismerésüket a gördülékeny szervezésért, a biztosított körülményekért és a találkozót jellemző jó hangulatért.
Az OAH Szerepe a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és Magyarország kapcsolatában Sajtóanyag Az ülésen bemutatott poszterek Az ülésen készült fotók Az ünnepi ülés programja, elhangzott előadások
A konferencián elhangzott előadások:
Az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel és a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karával közösen május 10-én ismeretterjesztő konferenciát rendez a miskolci egyetemen „Atomenergiáról – mindenkinek” címmel, amelyre ezúton tisztelettel meghívjuk. A konferencián ismeretterjesztésben jártas neves előadók mindazokat a területeket áttekintik – a radioaktív sugárzástól az atomerőmű működésén át a nukleáris biztonság hazai és nemzetközi biztosítékán keresztül az atomenergetika jövőjéig, a szakemberigényt is beleértve –, amelyek gyakran előfordulnak a médiában és érdekelhetik a hallgatóságot. A konferencia kisérő programjai: "Radioaktivítás a természet része" című kiállítás FINE műszeres bemutató részletes program jelentkezési lap
A csernobili baleset után a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által kezdeményezett és széles nemzetközi támogatással létrehozott, a nukleáris veszélyhelyzeti gyors értesítésről és a segítségnyújtásról szóló két nemzetközi egyezmény nevesíti a tagállamok illetékes hatóságát („Competent Authority”). Nemzetközi kapcsolattartási pontként működve az illetékes hatóságokra komoly felelősség hárul. A tagállam területén kialakuló nukleáris veszélyhelyzetről az illetékes hatóság riasztja a NAÜ-t és a bilaterális egyezmények szerinti országokat, majd a továbbiakban rendszeres tájékoztatást ad a veszélyhelyzet alakulásáról, az elhatározott óvintézkedések végrehajtásáról. A tagállamok illetékes hatósága fogadja a NAÜ-n keresztül vagy közvetlenül nyújtott tájékoztatást, valamint az egyes veszélyhelyzeti feladatok ellátásához szükséges nemzetközi segítséget is az illetékes hatóságukon keresztül kérik.
2007. március 22-én a Magyar Honvédség Görgey Artúr Vegyi-védelmi Információs Központ (MH GAVIK) parancsnok helyettese, dr. Csurgai József alezredes tartott előadást az OAH munkatársai részére a nukleáris technika katonai alkalmazásairól. A hallgatóság megismerhette a különböző típusú atombombák felépítését, a hadászati atomfegyverek típusait, hatásmechanizmusát, a nukleáris energiával működő műholdak típusait, valamint a Magyar Honvédség alkalmazásában lévő légi sugár-felderítési eszközöket. Az előadás bemutatta, hogy milyen elemzési feladat merülhet föl az említett eszközök alkalmazásánál létrejövő sugaras veszélyhelyzetek esetén. Az ismeretek bővítését szolgáló bemutató az első eleme volt az OAH és az MH GAVIK közötti együttműködés szorosabbra vonásának, amelyet a felek a közeli jövőben külön megállapodásban is megerősítenek. A megállapodás időszerűségét a RESPEC szerződés 2007. április 1-i életbe lépése is indokolja, melynek keretében az OAH Baleset-elhárítási Szervezetének az atomenergia katonai alkalmazása miatt kialakuló veszélyhelyzet esetén is szakértői támogatást kell nyújtania az Európai Bizottság részére. A tervezett együttműködés kiterjed a képzés és gyakorlatozás összehangolására, mert a felek részt vehetnek egymás releváns képzési programjaiban, illetve felkérésre felkészítő foglalkozást tarthatnak egymásnak. A megállapodás lehetőséget biztosít mindkét fél számára, hogy saját feladataik ellátása során kölcsönösen támaszkodjanak a másiknál felhalmozott szaktudásra és tapasztalatokra.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) és az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) között 2003-ban együttműködési megállapodás született az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerben az intézményekre háruló feladatok hatékony megoldására. Az OSSKI bázisán alakították ki az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (továbbiakban OKSER) Információs Központját (IK), amely adatgyűjtési, feldolgozási és értékelési feladatokat lát el. Nukleáris vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén az OAH felelőssége többek között kiterjed a nukleáris és a sugárvédelmi helyzet értékelésére, valamint az ebből adódó döntések segítésére. Tekintettel arra, hogy a sugárzási helyzet értékelése feltételezi a környezeti radiológiai viszonyok ismeretét, az OAH ilyen irányú feladatainak ellátásához szükséges az OKSER IK támogatása is. Az együttműködési megállapodás megerősítése 2007-ben azért vált időszerűvé, mert az OAH részt vesz az Európai Bizottság RESPEC (Radiological Emergency Support Project for the European Commission) projektjében, amelynek keretében az OAH elvállalta, hogy az Európai Unió területén bekövetkező, vagy azt érintő radiológiai és nukleáris veszélyhelyzetek esetén elemzői-szakmai segítséget nyújt az Európai Bizottság szerveinek. A RESPEC feladatok ellátása kapcsán az OAH támaszkodni kíván az OSSKI szakértelmére, elsősorban a különböző radioaktív anyagok táplálékláncban való megjelenésének és mozgásának modellezésében, valamint az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos lakosságvédelmi intézkedések kidolgozásában. A megállapodás keretében az OAH továbbra is elvi és szakmai segítséget nyújt az OSSKI számára a nukleárisbaleset-elhárítási felkészülés támogatására irányuló kutatási, fejlesztési tevékenység megvalósításához. A dokumentumot 2007. április 2-án Dr. Pellet Sándor az OSSKI főigazgató-főorvosa és Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója látta el kézjegyével.
2007. március 27-28-án kétoldalú, EURATOM-OAH megbeszélésre került sor a háromoldalú biztosítéki megállapodáshoz való csatlakozás kérdéseiről. A megbeszélésen az EURATOM biztosítéki felügyelettel és ellenőrzéssel fogalakozó vezetői, valamint az OAH Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztályának munkatársai vettek részt. Az első napon az EURATOM és az OAH, mint a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága közötti együttműködés kérdései voltak napirenden, míg a második napon az üzemeltetőket érintő kérdéseket vitatták meg a jelentősebb mennyiségű nukleáris anyaggal rendelkező, illetve nukleáris biztosítéki szempontból jelentősebb tevékenységet végző engedélyesek képviselőinek bevonásával. Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor hazánk kötelezettséget vállalt az EURATOM-NAÜ-Magyarország háromoldalú biztosítéki megállapodáshoz és kiegészítő jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra is. Ennek jogszabályi és szakmai előkészítése, elsősorban a jogalkotási folyamat időigényessége miatt elhúzódott. A EURATOM vonatkozó megállapodás-tervezetének hivatalos fordítása után az Országos Atomenergia Hivatal elkészítette a magyar csatlakozásról szóló jogszabály tervezetét, amelyet a Magyar Köztársaság kormánya 2006 februárjában elfogadott, és beterjesztett az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a vonatkozó 2006. évi LXXXII. sz. törvényt 2006. október 30-án fogadta el. A köztársasági elnök által aláírt „csatlakozási szándéknyilatkozatot” 2006. december 12-én került letétbe a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen. A csatlakozás tervezett dátuma 2007. június 1.
2007. március 29-én a Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya szervezésében előadássorozatra került sor az OAH-ban a nukleáris biztosítéki méréstechnikák kérdésében. A szeminárium keretében az MTA Izotópkutató Intézet szakemberei adtak tájékoztatást a 2006-ban általuk, az OAH Műszaki Megalapozó Tevékenység keretében végzett tevékenységekről. A szemináriumon a következő előadások hangzottak el: Dr. Lakosi László: Erősen dúsított U-minták vizsgálata neutron interrogációval Dr. Zsigrai József: Kutatóreaktori urán fűtőelem-kötegek korának gamma-spektroszkópiai meghatározása Dr. Stefánka Zsolt: Lefoglalt urán-oxid minták vizsgálata ICP-MS módszerrel Dr. Révay Zsolt: Tokozott uránminták vizsgálata PGAA módszerrel Varga Zsolt: Aktinoidák környezeti és safeguards célú tömegspektrometriás meghatározása Bagi János: Pu-Be neutronforrások plutónium tartalmának meghatározása Dr. Zsigrai Jószef: A sérült fűtőelemeket tartalmazó tokok nukleáris anyag tartalmának verifikálása Ismertető az MTA Izotópkutató Intézetről