Hírek
Japán hírek, 2011. március 19, magyar idő szerint 14 óra
2011.03.19
Sikerült bekötni nagyfeszültségű hálózat és a Fukushima Daiichi 2. blokk között lefektetett villamos vezetéket a telephelyen levő elosztó rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy az atomerőmű telephelyén sikerült külső forrásból a villamos áramot biztosítani. A következő feladat a 2. blokk villamos hálózatával való összeköttetés kialakítása. A mérések szerint a radioaktív sugárzás szintje Tokyo-ban és más városokban messze alacsonyabb az emberi szervezetre káros szintnél. A japán kormány elrendelte Fukushima Daiichi atomerőmű 65 km-es körzetében az élelmiszerek ellenőrzését. Japánban jelenleg nem találtak olyan élelmiszert, amelynek radioaktív anyag tartalma meghaladja a japán jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértéket. A japán kormány a mérések ismeretében – szükség esetén – dönt a végrehajtandó intézkedésekről. A vizsgálatok a Fukushima Daiichi atomerőmű közvetlen környezetét érintik, mivel az ország nagyobb részén nincs hatása a Fukushima Daiichi atomerőműben bekövetkezett balesetnek.
20 éves az OAH
2011.03.18
Az Országos Atomenergia Hivatal 2011. március 18-án, megalakulásának 20 éves évfordulója alkalmából jubileumi konferenciát szervezett a Hotel Ramada Plaza Hadrianus termében. Az ünnepségen a hazai nukleáris szakemberek mellett részt vettek a hazai és nemzetközi partnerszervezetek képviselői is. Bár a Japánban történt atomerőmű baleset beárnyékolta az ünnepi megemlékezést, s számos külföldi vendég - köztük az OECD Nukleáris Energia Ügynökség főigazgatója és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselője - kénytelen volt lemondani részvételét, a rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy a mintegy 200 résztvevő tájékoztatást kapjon nemcsak az eltelt húsz év eredményeiről és a jövőbeni feladatokról, de a japán atomerőmű baleset legújabb fejleményeiről is. A rendezvényen Bencsik János klíma és energiaügyi államtitkár köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a Gyimesi Zoltán díjat Czoch Árpádné dr.-nak, az OAH főtanácsadójának az atomenergia biztonságos felhasználása terén végzett több évtizedes kiemelkedő munkásságáért. A rendezvény előtti sajtótájékoztató alkalmat adott arra, hogy a sajtó képviselői szakemberektől kapjanak tájékoztatást a japán atomerőmű balesettel kapcsolatos eseményekről és az Európai Unióban ezzel kapcsolatban kialakult helyzetről. A rendezvény programja:
Az esemény új INES besorolása - március 18. magyar idő szerint 15:00
2011.03.18
Újabb INES (Nemzetközi Nukleáris Eseményskála) szerint elkészített előzetes besorolás készült a Fukushima Daiichi és Daiini atomerőművekben (Fukushima 1. és 2. atomerőművek 6, illetve 4 reaktorral) bekövetkezett a földrengés és szökőár okozta eseményről. Az első információk alapján, március 12-én INES 4-re minősítették a japán szakemberek a bekövetkezett eseményt. Március 18-án finomították és a Fukushima Daiichi és Daiini atomerőművek különböző blokkjait külön vizsgálva, blokkonként végezték el a skála szerinti besorolást. A Fukushima Daiichi 1÷3. blokkokon bekövetkezett esemény minősítése INES 5. A besorolás indoklása: Miután a szökőár elérte az atomerőművet, a villamos helyiségeket és a hűtővizet biztosító, tengervizet kiemelő szivattyúk helyiségeit (vízkivételi mű) elöntötte a víz. Ezután a vízbetáplálást a reaktor üzemzavari hűtésére tervezett gőzturbina meghajtású (nagynyomású ZÜHR) szivattyú végezte. A nedves aknában a nyomás emelkedni kezdett. A nedves akna feladata, hogy üzemzavari esetre víztartalékot képezzen, illetve a reaktor tartályban esetlegesen fellépő túlnyomást csökkentse és ezzel az üzemanyag hűtését segítse. A turbina meghajtású szivattyú sajátossága, hogy a nedves aknában bekövetkező nyomásnövekedés miatt a szivattyú üzemképtelenné vált. Ez azt jelentette, hogy elvesztették a reaktor üzemzavari hűtését ellátó berendezést, ezért hirdették ki a nukleáris veszélyhelyzetet. A reaktor hűtőkörének biztonsági szelepe, amely a túlnyomás elleni védelmet biztosítja és a szabadba továbbítja a lefúvatott közeget, többször működött. Ezért elhatározták, hogy az így elveszített hűtőközeget tengervízzel pótolják, amit a tűzoltó rendszeren keresztül tudtak bejuttatni a konténmentbe. A reaktort körülvevő védő épületszerkezetben (konténmentben) felgyülemlő gázokat a szellőztető rendszerek segítségével távolították el. A telephely határán ekkor elérték 0,5 mSv/h-ás dózisteljesítményt. A dózisteljestmény értéke alapján feltételezték, hogy a reaktorban levő fűtőelemek nem károsodtak azonban a nedves aknában a radioaktív anyag mennyisége magas volt. A konténmenten belüli nyomás emelkedése arra utalt, hogy a konténmentben felgyűlt hidrogén (igen robbanékony anyag) veszélyezteti a reaktor védőburok (konténment) épségét. Közben több mérőműszer használhatatlanná vált, így a személyzet feltételezésekre alapozott. A lakosságot kitelepítették az atomerőmű 20 km-es körzetéből. Egy dolgozó 106 mSv dózist kapott (az éves határérték ebben az esetben 100 mSv). Végleges adatot nem lehet mondani arról, hogy összesen mennyi radioaktív anyag került ki a környezetbe és a baleset elhárítását végzőket mennyi sugárterhelés érte, mivel a baleset kezelése még folyik. A Fukushima Daiichi 4. blokkon bekövetkezett esemény minősítése INES 3. A besorolás indoklása: Mivel a szökőár az elektromos helyiségeket valamint a vízkivételi művet is elárasztotta, villamos betáplálás hiányában megszűnt a pihentető-medence hűtése és vízbetáplálása. A pihentető-medence hőmérséklete elkezdett emelkedni és vélhetően a medence vízszintje is csökkent. A medencében tárolt kiégett üzemanyag maradványhője felmelegítette a pihentető medence vizét, amitől az forrni kezdett. Ezt követően a reaktor épülete megsérült feltételezhetően hidrogénrobbanás következtében. A pihentető-medence hűtőközegének pótlásával folyamatosan próbálkoznak. A Fukushima Daini 1, 2. és 4. blokkokon bekövetkezett esemény minősítése INES 3. A besorolás indoklása: Miután a szökőár elérte az atomerőművet, a villamos helyiségeket és a hűtővizet biztosító, tengervizet kiemelő szivattyúk helyiségeit (vízkivételi mű) is elöntötte a víz. Ezután a vízbetáplálást a reaktor üzemzavari hűtésére tervezett gőzturbina meghajtású (nagynyomású ZÜHR) szivattyú végezte. A nedves aknában a nyomás emelkedni kezdett. A nedves akna feladata, hogy üzemzavari esetre víztartalékot képezzen, illetve a reaktor tartályban esetlegesen fellépő túlnyomást csökkentse és ezzel az üzemanyag hűtését segítse. A turbina meghajtású szivattyú sajátossága, hogy a nedves aknában bekövetkező nyomásnövekedés miatt a szivattyú üzemképtelenné vált. Ez azt jelentette, hogy elvesztették a reaktor üzemzavari hűtését ellátó berendezést. Néhány tengervizet kiemelő szivattyút sikerült üzembe venni, amikkel sikeresen csökkentették a nedves akna közegének hőmérsékletét és nyomását. A reaktorban levő üzemanyag maradványhőjének (remanenshő) elvezetésére használt rendszer működtetésével sikerült 100 oC alá csökkenteni a reaktorok hűtőközegének hőmérsékletét, majd a reaktort teljesen lehűteni, és a reaktort szubkritikus, lehűtött állapotban tartani.
Japán helyzet, 2011. március 18, magyar idő szerint 08:00 (összefoglaló)
2011.03.18
Fukushima Daiichi Atomerőmű állapota A Fukushima Daiichi atomerőmű 1÷3. blokkjának reaktoraiban levő üzemanyagelemek és a reaktor hűtőkör, valamint a reaktort védő épületszerkezet (konténment tartályok) épségének és nyomáscsökkentésének céljából bórsavval kevert tengervizet szivattyúztak a rendszerbe a tűzoltó rendszeren keresztül. Jelenleg a blokkokon a reaktor állapota stabilnak tekinthető, de az reaktortartályban levő üzemanyagelemek egy részének sérülése valószínű. A hűtést biztosító rendszerek nem működnek, a 3. blokkon a konténment valószínűleg sérült. A reaktorépület a 3. és 4. blokkon a robbanások következtében megsérült. Március 17-én magyar idő szerint 21:30-kor megkezdték a 2. blokk és egy közeli, működő villanyvezeték összekötését. A japán szakemberek úgy ítélik meg, hogy a 2. blokki elektromos hálózat sérült a legkevésbé, itt lehet a villamos hálózatot a legkönnyebben helyreállítani. A Fukushima Daiichi atomerőmű 3. és 4. blokki kiégett üzemanyagelemek tárolására szolgáló, a reaktor hűtőkörét védő épületszerkezeten (konténment) kívül található pihentető medence vízszintje alacsony (a kiégett üzemanyagelemek károsodása valószínű). A március 17-én készült fényképek elemzését követően a japán szakemberek arra jutottak, hogy a 3. blokk pihentető medencéjébe sürgősen vizet kell juttatni, mert nem állapítható meg, hogy van-e víz a pihentető medencében. Ennek érdekében a következő intézkedéseket hajtották végre: • A Japán katasztrófavédelem egy csapata 4 konténer vizet próbált helikopterrel a 3. blokki pihentető medencébe juttatni. (A helikopter aljára egy árnyékoló lemezt erősítettek biztosítva a védőruhába öltöztetett személyzet fokozottabb sugárvédelmét.) • A rendőrség szakemberei az épület közeléből vízágyúkkal próbáltak vizet fecskendezni a pihentető medencébe, de a radioaktív sugárzás miatt vissza kellett vonulniuk mielőtt az akciót sikeresen befejezték volna. • A Japán katasztrófavédelem munkatársai végül 30 m3 vizet fecskendeztek be 25 perc alatt speciális teherautókról az épület mellől a pihentető medencébe. A sikeresség egyik feltétele az volt, hogy teherautókra szerelt szivattyúk kezeléséhez nem kellett elhagyni a járművet. Gőzfelhő jelezte a víz megfelelő helyre kerülését. A beavatkozás hatékonyságát jelenleg értékelik. Az 5. és 6. blokk állapota stabil, azonban a hosszabb távú hűtés-kimaradás okozhatott problémákat elsősorban a pihentető medencékben, ahol a hőmérséklet lassan emelkedett. A kiégett üzemanyagelemek jelentősebb károsodását azonban meg lehet előzni, mivel a 6. blokk egyik tartalék-energiaellátást biztosító dízelgenerátorát sikerült üzembe venni, és ennek segítségével elindították azokat a szivattyúkat, amelyekkel az 5. és 6. blokk pihentető medencéjébe vizet juttathatnak. Tervezik víz betáplálását az 5. és 6. blokkon a reaktort és hűtőkörét körülvevő védőépület-szerkezetbe (konténmentbe) is, amint sikerül a külső villamos betáplálást helyreállítani. Dózisviszonyok A Fukushima Daiichi atomerőmű 20 km-es körzetében élőket kitelepítették, a 30 km-es körzetben élőket elzárkózásra szólították fel, és felkészültek jód tabletta osztására is. A telephelyen továbbra is kizárólag az üzemeltető TEPCO, a helyzet kezeléséhez feltétlenül szükséges dolgozói tartózkodnak. A Fukushimai Daiichi atomerőmű telephelyének határán a sugárzási szint a korábban mért 300-1400 mikroSv/h értékekhez képest (a március 17-én magyar idő szerint 03:10-kor mért adatok szerint) 646 mikroSv/h értékre csökkent. Fukushimai Daiichi atomerőmű telephelyétől 30 km-re, észak-nyugati irányba nőtt a mérhető dózisteljesítmény egyik mérési ponton 80-ról 170 mikroSv/h-ra, egy másik helyen 26-ról 95 mikroSv/h-ra. A többi irányban nem nőtt a dózisteljesítmény, 1 és 5 mikroSv/h közötti dózisteljesítményt mérnek. Az elmúlt időszakban a telephelyen kívül Miyagi, Ibaraki, Tochigi, Gunma, Saitama prefektúrákban jellemzően az erőmű közvetlen környezetében illetve, az erőműtől délre mértek a háttérsugárzáshoz képest megnövekedett szinteket. A legmagasabb értékeket Mito (Ibaraki perefktúra) településen detektálták (1 mikroSv/h) magyar idő szerint március 15-én 9 és 22 órakor. A hozzáférhető sugárzási adatok mindenhol csökkenő tendenciát mutatnak. A március 17-i adatok alapján a sugárzási szintek Japán teljes területén normál, a háttérsugárzás értékeit mutatják, kivéve Miyagi, Ibaraki, Tochigi prefektúrákat ahol a normál háttérsugárzás értékének körülbelül a kétszeresét mérték. Megállapítható, hogy a sugárzási helyzet a településeken (beleértve Tokyo-t is) gyakorlatilag nem változik, bőven az egészségügyi határértékek alatt van, csak néhány helyen mértek a normál háttérsugárzást valamivel meghaladó értékeket. Fukushima prefektúrában az ivóvíz radioaktív anyag tartalmát vizsgálták. Meglehetősen alacsony I-131-es izotópból származó 21 Bq/kg-os aktivitáskoncentrációt mértek, amelynek egészségügyi hatása nincs. Az eddigi eseményeket értékelve megállapítható, hogy Japánban a Fukushima Daiichi telephelyén kialakult nukleáris veszélyhelyzet miatt bekövetkezett radioaktív kibocsátásnak Magyarországra nincs és nem is lesz hatása. Az is látható, hogy a földrengés és a szökőár hatásának leginkább ez az atomerőmű volt kitéve. A többi atomerőművi blokk vagy stabil, leállított állapotban van, vagy problémamentesen üzemel.
Japán helyzet, 2011. március 18, magyar idő szerint 16:00
2011.03.18
A már korábban ismertetett módszerrel, speciális, vízágyúkkal felszerelt teherautókról sikerült vizet juttatni a Fukushima Daiichi 3. blokkjának kiégett üzemanyag tárolására szolgáló pihentető medencéjébe. Az 1. blokk pihentető medencéjébe is hasonló módszerrel próbálnak hűtőközeget juttatni. Sikerült a villamos vezeték kiépítése a közelben levő nagyfeszültségű hálózat és a Fukushima Daiichi 2. blokk között. Az atomerőművi blokk és a külső hálózat összekapcsolása után helyreállítható lehet a blokk külső energiaellátása, és ezzel biztosítható lesz a biztonsági rendszerek működéséhez szükséges áram.
Japán helyzet, 2011. március 17, magyar idő szerint 14:00
2011.03.17
A Fukushima Daiichi atomerőművet üzemeltető TEPCO szakemberei március 17-én megkísérlik a közeli, nagyfeszültségű vezetéktől ideiglenes kábelek kihúzásával megtáplálni az atomerőmű sérült blokkjainak hűtését ellátó szivattyúkat, hogy azokat üzembe lehessen helyezni. Jelenleg mobil szivattyúk segítségével juttatnak tengervizet a sérült blokkok konténmentjeibe, így biztosítva a reaktorok zónáinak megfelelő hűtését. Fukushima prefektúrában az ivóvíz radioaktív anyag tartalmát vizsgálták. Meglehetősen alacsony - I-131-es izotóptól származó - 21 Bq/kg-os aktivitáskoncentrációt mértek, amelynek egészségügyi hatása nincs. Sajtóhírek szerint Fukushima Daiichi atomerőmű 50-60 km-es körzetén belül továbbra is mérnek a normál környezeti háttérsugárzásnál (Magyarországon az átlagos háttérsugárzás 0,1 microSv/h körüli érték) magasabb dózisteljesítmény értékeket.
Japán helyzet, 2011. március 17, magyar idő szerint 15:30
2011.03.17
A Fukushima Dai-ichi atomerőmű 3. blokkjának kiégett üzemanyagelemek tárolására szolgáló, a reaktor hűtőkörét védő épületszerkezeten (konténment) kívül található pihentető medence vízszintje alacsony (a kiégett üzemanyagelemek károsodása valószínű), ezért a következő intézkedéseket hajtották végre: - A Japán katasztrófavédelem egy csapata 4 konténer vizet próbált helikopterrel a 3. blokki pihentető medencébe juttatni. (A helikopter aljára egy árnyékoló lemezt erősítettek biztosítva a védőruhába öltöztetett személyzet fokozottabb sugárvédelmét.) - A rendőrség szakemberei az épület közeléből vízágyúkkal próbáltak vizet fecskendezni a pihentető medencébe, de a radioaktív sugárzás miatt vissza kellett vonulniuk mielőtt az akciót sikeresen befejezték volna. - A Japán katasztrófavédelem munkatársai végül 30 m3 vizet fecskendeztek be 25 perc alatt speciális teherautókról az épület mellől a pihentető medencébe. A sikeresség egyik feltétele az volt, hogy teherautókra szerelt szivattyúk kezeléséhez nem kellett elhagyni a járművet. Gőzfelhő jelezte a víz megfelelő helyre kerülését. A beavatkozás hatékonyságát jelenleg értékelik. A Fukushimai Dai-ichi atomerőmű telephelyének határán a sugárzási szint a korábban mért 300-1400 mikroSv/h értékekhez képest – az utolsó, március 17-én magyar idő szerint 03:10-kor mért adatok szerint – 646 mikroSv/h értékre csökkent.
Japán helyzet, 2011. március 17., magyar idő szerint 10:00 (Összefoglaló)
2011.03.17
Fukushima Daiichi Atomerőmű állapota A földrengés után valamennyi működő, így az 1. és a 3. blokk is automatikusan leálltak, a külső energiabetáplálás megszűnt. A tartalék betáplálást biztosító dízelgenerátorok a szökőár következtében megrongálódtak és működésképtelenné váltak. Így a reaktorzóna megfelelő hűtés nélkül maradt, ami a rendszer nyomásának emelkedését, valamint a fűtőelem kötegek részleges szárazra kerülését okozta. A szárazra került fűtőelemek burkolata túlhevült és felületi hőmérséklete elérhette azt az értéket, ami a cirkónium-vízgőz reakció beindulásához vezetett, hidrogén keletkezett. A reaktorok hermetikus védőépületében (konténment) túl magas értékre nőtt a nyomás, így a konténment épségének megőrzése érdekében mindhárom blokkon a hidrogén-vízgőz keverék lefúvatása mellett döntöttek. Az 1. blokkon és a 3. blokkon a lefúvatás során a hidrogén a hermetikus védőépületen kívül, a reaktorcsarnokban a levegő oxigénjével keveredve berobbant. A reaktorok és a konténment tartályok hűtésének és nyomáscsökkentésének céljából bórsavval kevert tengervizet szivattyúztak a rendszerbe. Jelenleg a blokkokon feltételezhető a reaktorban levő fűtőelemek egy részének sérülése. A hűtést biztosító rendszerek nem működnek, a 3. blokkon a konténment valószínűleg sérült. A reaktorépület mindkét blokkon a robbanások következtében megsérült. A földrengést követően a 2-es blokk is rendben leállt, majd a külső elektromos betáplálás, valamint a tartalék betáplálást biztosító dízelgenerátorok elvesztése miatt hűtési elégtelenség lépett fel a blokkon. A nyomás elkezdett növekedni a primerkörben, amelyet a biztonsági szelep rendszeresen csökkentett a konténmentbe történő lefúvatással. A folyamatos nyomáscsökkentések miatt bekövetkező hűtőközeg-vesztés hatására a zóna szárazra került, azonban később sikerült bórsavval kevert tengervíz betáplálással újra elárasztani. A zóna a kiszáradása miatt a fűtőelemek valamilyen mértékű olvadása valószínű. Később egy robbanás hallatszott az épületből, amelynek következtében a konténment sérülése valószínűsíthető. Ezt támasztja alá az is, hogy a robbanást követően a dózisteljesítmény megemelkedett a telephelyen, ami a konténment valamilyen mértékű sérülését feltételezi. A földrengés és a szökőár után a Fukushima Daiichi Atomerőmű 1÷6 blokki pihentető medencék vize nem folyt el, az esemény közvetlen következményeként az ott tárolt üzemanyag feltételezhetően nem sérült. Ugyanakkor a tartós hűtés-kimaradás következtében a hűtőközeg fokozatosan felmelegedett és részben (a jelenlegi információk szerint a 3. blokkon) vagy esetleg teljesen (a jelenlegi információk szerint a 4. blokkon) fedetlenné váltak az üzemanyag elemek, miközben hidrogén is fejlődhetett, ami a 4. blokkon is hidrogénrobbanást váltott ki. A pihentető medencék hűtőrendszerét, illetőleg magát a medencék szerkezetét a földrengés és a robbanások is feltehetően megrongálták. A tartós hűtési hiányosságok az üzemanyag akár jelentős mértékű sérüléséhez, olvadásához is vezethettek (a feltételezések szerint a 4. blokkon az üzemanyagelemek sérülése valószínűsíthető). Jelenleg egyik blokk pihentető medencéjének hűtése sem stabil. Korábban rendőrségi vízágyúkat is vittek a helyszínre, de az árnyékolás megoldása után a 3-as és 4-es blokkon végül helikopterről próbálnak hűtőközeget juttatni a kiéget üzemanyagot tartalmazó pihentető medencékbe. Az 5. és 6. blokk állapota stabil, azonban a hosszabb távú hűtés-kimaradás okozhat problémákat elsősorban a pihentető medencékben, ahol a hőmérséklet lassan emelkedik. Dózisviszonyok A Fukushima Daiichi atomerőmű 20 km-es körzetében élőket kitelepítették, a 30 km-es körzetben élőket elzárkózásra szólították fel, és felkészültek jód tabletta osztására is. A telephelyen továbbra is kizárólag az üzemeltető TEPCO, a helyzet kezeléséhez feltétlenül szükséges dolgozói tartózkodnak. Március 16-án az erőmű telephelyének határán 300 és 1400 mikro Sv/h közötti dózisteljesítmény értékeket mértek. A telephelyen belül a maximális érékek, a főbejáratához közeli mérőállomáson volt: 10850 mikroSV/h (magyar idő szerint hajnali 0:20-6:20 között). Az elmúlt időszakban a telephelyen kívül Miyagi, Ibaraki, Tochigi, Gunma, Saitama prefektúrákban jellemzően az erőmű közvetlen környezetében illetve, az erőműtől délre mértek a háttérsugárzáshoz képest megnövekedett szinteket. A legmagasabb értékeket Mito (Ibaraki perefktúra) településen detektálták (1 mikroSv/h) magyar idő szerint március 15-én 9 és 22 órakor. A hozzáférhető sugárzási adatok mindenhol csökkenő tendenciát mutatnak. A március 17-i adatok alapján a sugárzási szintek Japán teljes területén normál, a háttérsugárzás értékeit mutatják, kivéve Miyagi, Ibaraki, Tochigi prefektúrákat ahol a normál értéknek körülbelül a kétszeresét mérték. Az eddigi eseményeket értékelve megállapítható, hogy a Japánban a Fukushima Daiichi telephelyén kialakult nukleáris veszélyhelyzet miatt bekövetkezett radioaktív kibocsátásnak Magyarországra nincs hatása. Az is látható, hogy a földrengés és a szökőár hatásának leginkább ez az atomerőmű volt kitéve. A többi atomerőművi blokk vagy stabil, leállított állapotban van, vagy problémamentesen üzemel.
Országgyűlési tájékoztató
2011.03.17
Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága kérésére 2011. március 17-én Rónaky József, az OAH főigazgatója és Lux Iván, az OAH főigazgató-helyettese adott tájékoztatást a Fukushima-Daichi japán atomerőmű baleseti helyzetéről Tájékoztató a Fukushima Daiichi japán atomerőmű földrengés utáni baleseti helyzetéről
Japán helyzet, 2011. március 16, magyar idő szerint 04:00
2011.03.16
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a Fukushima Daiichi atomerőmű 1., 2. és 3. reaktorának a hűtése biztosított. A 4. blokk kiégett fűtőelem tárolójánál március 15-én rövid ideig tartó tüzet észleltek 21:45-kor. Az 5. reaktorban némileg csökkent a vízszint, a fűtőelemek víz alatt vannak. Az üzemeltető cég, a TEPCO a 6. blokk egyik üzemelő dízelgenerátorával tervezi az 5. reaktor megfelelő hűtését biztosítani, továbbá a szakemberek mérlegelik annak lehetőségét, hogy helikopterről juttassanak bórsavat a fűtőelem tárolóba a láncreakció kialakulásának megelőzése céljából. Az erőmű körzetében a sugárzási viszonyok változásáról nincs információ.
Japán helyzet, 2011. március 16, magyar idő szerint 07:00
2011.03.16
Magyarországi idő szerint 15-én 21:45-kor újra tűz ütött ki a Fukushima Daiichi atomerőmű 4-es számú blokkjánál, amely mintegy 30 perc után kialudt. A TEPCO közlése szerint leállt a 4-es blokk pihentető medencéjének hűtőrendszere, ezért fennáll a lehetősége annak, hogy rosszabbodik a helyzet. Jelenleg fehér füst áramlik ki a 3-as vagy 4-es blokk környékéről. A helyszínt egyelőre nem tudják megközelíteni, nem tudják ellenőrizni a kialakult helyzetet. A fűtőelemek nem a reaktortartályban, hanem a pihentető medencében vannak, és az azt körülvevő épületen a korábbi robbanások következtében két helyen is jelentős sérülés keletkezett, így közvetlenül a légkörbe juthat a radioaktív szennyeződés. A TEPCO közleménye szerint 70% az esélye annak, hogy károsodott a nukleáris fűtőanyag az 1-es számú blokkban, és 30% a 2-es számú blokkban. A korábban már közölt tervek szerint láncreakció megakadályozása érdekében helikopterről bórsavat juttatnának a pihentető medencébe. A Fukushima Daiichi atomerőmű 3. blokkja felett fehér füstöt észleltek március 16-án magyar idő szerint 02:00 órakor. Információink szerint magyar idő szerint 22:40-kor a Fukushima Daiichi atomerőmű 3. blokk nyugati oldalán 400 milliSv/h dózisteljesítményt mértek, a 4. blokk közelében pedig 100 milliSv/h-t. A különböző, környékbeli nagyvárosokban 15-én 19:00 órakor mért dózisteljesítmény (microSv/h) a következő: Fukushima: 18,6 Koriyama: 2,73 Shirakawa: 4,10 Aizu Wakamatsu: 0,79 Minamiaizu: 0,13 Minamisoma: 3,78 Iwaki: 4,01 Tokyo-ban 15-én 05:00 órakor 0,14 microSv/h volt a dózisteljesítmény. A korábbi információkat megerősítették, e szerint a Fukushima Daiichi atomerőmű 20 km körzetében élőket kitelepítették, a 30 km-es körzetben élőket elzárkózásra szólították fel, és felkészültek jód tabletta osztására is.
Japán helyzet, 2011. március 16, magyar idő szerint 12:00
2011.03.16
A legújabb információk szerint a Fukushima I. atomerőmű 1. és 3. blokkján a fűtőelemek 50%-ának sérülése valószínűsíthető. A 2. blokk esetében korábban a reaktor zóna teljes egészében szárazra került, de ezután sikerült újra elárasztani hűtőközeggel. Az 1. és 3. blokkon a reaktor hűtőkörében a nyomás stabil, a 2. blokkon fluktuál. Mindhárom blokkon folyamatos a tenger víz betáplálása. A konténment szellőztetése az 1. és 3. blokkon működik, a 2. blokkon helyreállítás alatt áll. A 3. és 4. blokkon a kiégett üzemanyagot tartalmazó pihentető medence vízszintje alacsony, az 1. és 2. blokk esetén erről nincs információ. A 4. blokki pihentető medence vízbetáplálás megoldásán jelenleg dolgoznak, a medencében tárolt üzemanyag egy része feltehetően sérült. Az 5. és 6. blokki pihentető medencék hőmérséklete emelkedik. A telephelyen a sugárzási értékek változásáról nincs információ. A telephelyen továbbra is kizárólag az üzemeltető TEPCO, a helyzet kezeléséhez feltétlenül szükséges dolgozói tartózkodnak. A mobil mérőeszközzel mért adatok a következők (Magyarországon az átlagos háttérsugárzás 0,1 microSv/h körüli érték): Az első adat a mérés helye (távolság a Fukushima Daiichi atomerőműtől), a második a mérés időpontja (magyar idő szerint) , a harmadik a Dózisteljesítmény (microSv/h). 60 km 00:15 (márc.16.) 18,0 60 km 01:50 (márc.16.) 20,0 55 km 02:06 (márc.16.) 25,3 50 km 02:17 (márc.16.) 12,5 30 km 02:49 (márc.16.) 14,5 A NUCNET információi szerint a Fukushima Daiichi atomerőmű főbejáratánál magyar idő szerint 03:20 órakor 1900 microSv/h dózisteljesítményt mértek. A maximum 6400 microSv/h dózisteljesítmény volt magyar idő szerint 02:45-kor.
- «
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
- 86
- 87
- 88
- 89
- 90
- 91
- 92
- 93
- 94
- 95
- 96
- 97
- 98
- 99
- 100
- 101
- 102
- 103
- 104
- 105
- 106
- 107
- 108
- 109
- 110
- 111
- 112
- 113
- 114
- 115
- 116
- 117
- 118
- 119
- 120
- 121
- 122
- 123
- 124
- 125
- 126
- 127
- 128
- 129
- 130
- 131
- 132
- 133
- 134
- 135
- 136
- 137
- 138
- 139
- 140
- 141
- 142
- 143
- 144
- 145
- 146
- 147
- 148
- 149
- 150
- 151
- 152
- 153
- 154
- 155
- 156
- 157
- 158
- 159
- 160
- 161
- 162
- 163
- 164
- 165
- 166
- 167
- 168
- 169
- 170
- 171
- 172
- 173
- 174
- 175
- 176
- 177
- 178
- 179
- 180
- 181
- 182
- 183
- 184
- 185
- 186
- 187
- 188
- 189
- 190
- 191
- 192
- 193
- 194
- 195
- 196
- 197
- 198
- 199
- »
