10 éve történt…

Tíz évvel ezelőtt következett be az atomenergia magyarországi alkalmazásának eddigi legjelentősebb, a nemzetközi skálán INES 3 kategóriába sorolt üzemzavara, amely sajátosságai folytán méltán került és maradt hosszú időn keresztül a hazai és nemzetközi szakmai és közönségérdeklődés fókuszában.

2003. április 10-én este a Paksi Atomerőmű kettes blokkján az éves főjavítás során a reaktor melletti technológiai medencében (1. akna) részlegesen kiégett üzemanyag-kazetták felületének tisztítása folyt egy speciális tisztítótartályban, egy az erőmű eredeti terveiben elő nem irányzott és szokványos üzemeltetése során nem alkalmazott műszaki-technológiai megoldás keretében. Ez a hosszú időn át fennállt üzemeltetési problémák miatt elszennyeződött, de nagy értéket képviselő kazetták további alkalmazhatósága érdekében történt. Az egyik harminc üzemanyag-kazettát tartalmazó adag tisztítási műveleteinek befejezését követően, azokat nem távolították el rögtön a tisztítótartályból, mivel az e tevékenységhez szükséges daruval más, a főjavításhoz kapcsolódó tevékenységet végeztek. A várakozás során a tisztítótartályban levő üzemanyag-kazetták hűtése megszűnt. A tisztítótartály vize elforrt, a kazetták túlmelegedtek, és ennek, majd a tartály felnyitásakor beáramló víz által okozott gyors lehűtésük következtében súlyosan megsérültek. Az esemény során a normál üzeminél nagyobb mértékű, a korabeli hatósági korlátértéket egy izotóp tekintetében elérő (de a lakossági többlet sugárterhelési szempontból elhanyagolható) radioaktív kibocsátás történt. A környezeti kibocsátásokat az Atomerőmű az üzemi és környezetellenőrző mérőberendezéseivel, valamint az erőmű környezetéből származó mintákon végzett laboratóriumi mérésekkel ellenőrizte és értékelte. A kibocsátások mérésének hatósági ellenőrzését az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség látta el, de a környezetvédelmi hatóság maga is végzett ellenőrző méréseket. A súlyos üzemzavar körülményeit az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az előírt, folyamatosan alkalmazott nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kivizsgálta, erről jelentést készített az OAH-t felügyelő miniszternek, és megtette a szükséges hatósági intézkedéseket. Az esemény súlyára tekintettel, a kivizsgáláshoz az OAH eseti vizsgáló-bizottságot állított fel. Ennek tevékenysége során lényeges szerepet játszott a tervezésben, előkészítésben, a tisztítórendszer alkalmazásában és magában a bekövetkezett üzemzavari eseményben érintett dogozók és vezetők meghallgatása, valamint dokumentumok, videofelvételek és adatok bekérése. A jelentését az OAH a Paksi Atomerőműben tartott helyszíni vizsgálatok, továbbá az előzőek szerinti meghallgatások és a bekért adatok alapján állította össze. A kivizsgálás során felmerült tények és az engedélyezési dokumentumok alapján az esemény kialakulásában szerepet játszó számos műszaki és szervezési-vezetési nem-megfelelőséget tárt fel a Hivatal. A Hivatal jelentését a honlapján nyilvánosságra hozta, amely most is elérhető . Az üzemanyag-kazetták tisztításának felügyeletét biztosító hatósági tevékenység értékelését is elvégezte egy, az OAH főigazgatója által megbízott, az engedélyezést végzőktől független csoport. A műszaki, és szélesebb körben vett nukleáris biztonsági vizsgálaton túlmenően az OAH Nukleárisbaleset-elhárítási Műszaki Tudományos Tanácsa (NBE MTT) 2003. június 20-i ülésén felkérte a Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (HAKSER) több tárcához tartozó összes résztvevőjét, hogy készítsenek értékelést a 2003. április 10-11-i súlyos üzemzavar környezeti hatásairól és a lakosságot ért sugárterhelés mértékéről. Az elkészült értékelés szerint az üzemzavarból eredő lakossági többlet sugárterhelés elhanyagolhatóan kicsi volt. A jelentést az OAH a honlapján nyilvánosságra hozta, amely most is elérhető itt. A Magyar Kormány felkérésére a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) független szakértői felülvizsgálatot hajtott végre az üzemanyag-tisztítással összefüggő üzemzavar OAH által végrehajtott kivizsgálása eredményeinek értékelése céljából. A csoport a NAÜ-től, Ausztriából, Kanadából, Finnországból, a Cseh Köztársaságból, az Egyesült Királyságból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezett nukleáris és sugárvédelmi szakértőkből állt. A nemzetközi felülvizsgálati csoport a biztonság kezelése, a hatósági felügyelet, a tervezés, a sugárvédelem, a balesetelháritás területein értékelte a történteket. Az értékelés leglényegesebb megállapításai a következők voltak: [Biztonság kezelése: Az üzemanyag-tisztító rendszer üzemeltetésének felelősségét az erőmű átruházta a vállalkozóra. Az erőmű üzemviteli személyzete a vállalkozó felé inkább a szolgáltató szerepét töltötte be, és nem viselt felelősséget a rendszer biztonságos üzemeltetéséért. Sem az OAH, sem a Paksi Atomerőmű nem alkalmazott szigorú konzervatív döntéshozatali módszert e ki nem próbált üzemanyag-tisztító rendszer biztonsági értékelése során. Az üzemanyag-tisztító rendszer tervezésének, gyártásának, üzembe helyezésének, próbájának és üzemeltetésének feszített ütemezése hozzájárult egy olyan sürgősség-érzet kialakulásához, amely befolyásolta a döntéseket a nukleáris biztonsági értékelés és a terv felülvizsgálatának alaposságát illetően. A csoport azt a következtetést is levonta, hogy az OAH és a Paksi Atomerőmű felső vezetése elkötelezett az erőmű biztonságának javítása iránt. Új elképzelések figyelembevételére és a szükséges módosítások végrehajtására való hajlandóságuk pozitív módon jelzi az erőműben az üzemviteli biztonság további javításának lehetőségét. Hatósági felügyelet: A csoport megállapította, hogy az Országos Atomenergia Hivatal alulbecsülte az üzemanyag-tisztító rendszer biztonsági jelentőségét, amely a szükségesnél kevésbé szigorú felülvizsgálatot és értékelést eredményezett. Az „elvi engedély” kiadásakor nem igényelt kiterjedt és független felülvizsgálatot és értékelést. A Magyar Kormány a szakértői vizsgálat zárójelentését nyilvánosságra hozta, amely az OAH honlapján most is elérhető . A nemzetközi felülvizsgálat által megfogalmazott ajánlások alapján az OAH megvalósította mindazokat az intézkedéseket, amelyek hasonló eset bekövetkezésének megelőzéséhez szükségesek a hatósági tevékenységben, és felkérte a NAÜ-t egy utófelülvizsgálat lefolytatására. Az utóvizsgálatra 2005. február 21. és március 1. között került sor. A hatósági felügyelettel és kapcsolattartással összefüggésben az utóvizsgálatot végző csoport arra a következtetésre jutott, hogy az OAH sokat tett a Paksi Atomerőművel összefüggő engedélyezési folyamatának erősítésére. Számos lépést tett annak biztosítására, hogy az erőműben végrehajtandó módosítások a biztonsági súlyuknak megfelelő hatósági felülvizsgálatnak és értékelésnek legyenek alávetve. Kiegészítve a Nukleáris Biztonsági Szabályzatot, a nukleáris létesítményekben végrehajtani tervezett módosítások biztonságra gyakorolt hatásán alapuló kategorizálási és engedélyezési rendszert vezettek be. Ezen kívül, az OAH következetesen folytatta a munkatársak rendszeres szakmai továbbképzését, és a hatósági felügyelet számos területén továbbfejlesztette a szabályzatok alkalmazását elősegítő irányelveket. A NAÜ és hat ország szakértőiből álló csoport megállapította, hogy a végrehajtott intézkedések érzékelhető eredményeket mutatnak, az általuk előzően megfogalmazott problémák egy része teljesen megoldódott, a többi megoldásában pedig megfelelő előrehaladás tapasztalható. A jelentést az OAH honlapján nyilvánosságra hozta, amely most is elérhető. Az OAH a 2. blokknak – az eseményt követő – újraindítását, a jogszabályi előírásokban megfogalmazott követelmények teljesítésének kiterjedt műszaki és tudományos elemzésekben végrehajtott megalapozása után, 2004 júliusában engedélyezte. A követelményrendszer egyik sarkalatos pontja volt, hogy a tisztítótartályban megsérült üzemanyag-kazettákból kioldott urántartalmat a 2. blokk primerkörében a tisztítási eljárások során a szakértők által meghatározott érték alá kellett vinni. Az engedélyben az OAH többek között előírta, hogy az 1. akna ellenőrzésére a 2. blokki vezénylőben további 1 fő adjon szolgálatot, valamint hogy az 1. aknában levő tisztítótartály hűtését és szükség esetén a bórkoncentráció növelését – a 2. blokk működését nem befolyásoló – új rendszerekkel kell megoldani. A tisztítótartályban történt üzemanyag-kazetta sérülés következtében előállt helyzet felszámolásához a sérült kazettákat és azok darabjait erre a célra tervezett tartályokba (tokokba) tették, amelyeket a 2. blokkon a kiégett üzemanyag üzemszerű tárolására szolgáló pihentető medencében helyeztek el. Ily módon az üzemanyag-törmelék és a technológiai környezet lehetséges kölcsönhatása lényegesen kisebb lett. A munkák ezen fázisát az OAH 2005-ben és 2006-ban engedélyezte. Az október közepén kezdődő munkákat a hatóság a helyszínen folyamatosan ellenőrizte, a szükséges erőforrás biztosítása érdekében a helyszíni kirendeltség létszámát 3 fővel megnövelte. A sérült üzemanyag-kazettáknak az 1. aknából történő eltávolítása és az 1. akna helyreállítása a 2007. évi főjavítások megkezdéséig sikeresen megtörtént. A pihentető medencében levő, sérült üzemanyagot tartalmazó tokok végleges elhelyezéséhez az szükséges, hogy a tokokban levő vizet eltávolítsák és a kiszárított tokokat hermetikusan lezárják. A víz eltávolítása azért lényeges, hogy a tokon belül (radiolizis útján) ne képződjön a vízből hidrogén. A tokok hermetikus zárásához a tokokat új fedéllel látják majd el. A munkák ezen fázisához szükséges technológia és berendezések megtervezéséhez számos kísérletet, tesztet kellett elvégezni, amelyek eredményeként az OAH 2011 februárjában már egy igazoltnak tekinthető szárítási és hermetizálási technológiát engedélyezett. A munkák kezdésére jogosító engedélyt az OAH 2012 decemberében kiadta. A komplett berendezést ez év februárjában az 1. blokkon összeszerelték és a szárítási, hermetizálási technológiát – radioaktív anyagot nem tartalmazó tokokkal – sikeresen lepróbálták. A tevékenységet az OAH a helyszínen ellenőrizte. A sérült üzemanyag-kazettákat tartalmazó tokok szárításának, hermetikus lezárásának munkái ez év őszén, a 2. blokk főjavítását követően kezdődhetnek meg, és a 2014. évi főjavítások megkezdéséig be kell fejeződniük. A hermetikusan lezárt tokokat továbbra is a 2. blokk pihentető medencéjében tárolják majd az újrafeldolgozás céljából Oroszországba történő elszállításukig. A bekövetkezett súlyos üzemzavar tanulságait nem csak Magyarországon, hanem a világ számos országában elemezték és értékelték. Minden, a nukleáris biztonság fenntartásában érintett szervezet alapfilozófiájához szükség szerint hozzátartozik a tevékenység folyamatos továbbfejlesztése. Ennek megfelelően az OAH továbbra is azon van, hogy az általa felügyelt nukleáris létesítmények üzemeltetése során a biztonság elsődlegességének elve maradéktalanul érvényesülhessen. Ennek érdekében célja és gyakorlata, hogy a hazai és a más országok tapasztalataiból tanulva tegye hatásosabbá és hatékonyabbá az általa gyakorolt hatósági felügyeletet. Az összes rendelkezésre álló tapasztalat feldolgozását és hasznosítását – a jogszabályi követelményeknek megfelelően – elvárja és megköveteli valamennyi nukleáris létesítmény engedélyesétől is. A hazai tapasztalatok tárházának el nem hanyagolható részét képezik a 2003-ban bekövetkezett súlyos üzemzavar előtt és alatt történt nem-megfelelőségek, így ezeknek az időről-időre történő felidézése szükségszerű része a nukleáris szakemberek képzésének és a biztonság fokozásának.