Az Országos Vérellátó Szolgálat 2020. január 15-én véradást szervezett, amelyen az Országos Atomenergia Hivatal munkatársai egyéni jelentkezés alapján vehettek részt. Összesen 31 fő vállalta az önkéntes véradást, akik közül 14-en első véradók voltak.
Az Országos Atomenergia Hivatal határozatot hozott az SK Battery Hungary Kft. kérelmére indult, csomagvizsgáló röntgenberendezés forgalomba hozatalának engedélyezésére (típusengedély) irányuló eljárásban. Az eljárás a kormány 344/2017. (XI. 15.) Korm. rendelete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben meghozott döntést az OAH hirdetményi úton közli.
Felülvizsgált útmutató kiadásáról döntött az Országos Atomenergia Hivatal. A honlapon elérhető az „Üzemelő atomerőművi nukleáris környezetben lévő beton- és vasbeton szerkezetek” című útmutató felülvizsgált változata. Az útmutató célja, hogy megfogalmazza a nukleáris környezetbe kerülő beton- és vasbeton szerkezetek készítésére vonatkozó szempontokat és követelményeket.
Az Országos Atomenergia Hivatal egy új útmutató-tervezetet tett közzé nyilvános véleményezés céljából. A „Csővezetékek törés előtti szivárgásészlelés módszertanának alkalmazása” című útmutató célja, hogy ajánlásokat adva a konténmenten (hermetikus tér) belüli csővezetékek törést megelőző szivárgási képességének igazolásával kapcsolatosan – egyértelművé tegye a hatósági elvárásokat, és ezzel elősegítse a meghatározott nukleáris biztonsági kritériumok teljesülését, az alkalmazott műszaki megoldásoknak megfelelően, a nukleáris biztonság szempontjából.
Az Országos Atomenergia Hivatal 2019. december 23-tól 2020. január 5-ig – biztosítva a zavartalan ügymenetet és feladatellátást – igazgatási szünetet tart a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben foglaltaknak megfelelően.
Ezúton kívánunk minden partnerünknek, valamint a honlapunkra látogatóknak boldog, békés karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt!
Az elmúlt időszakban számos esetben jelent meg téves információ a nagy aktivitású hulladékok végső elhelyezésére vonatkozó, Boda térségében végzett kutatásokkal kapcsolatban.
Egyfelől tényleges felszíni kutatások valóban csak ebben a térségben folynak, azonban a tevékenységek megkezdése előtt két alkalommal folytattak le, először a Nyugat-Mecsek területeire, majd az egész országra vonatkozó szűrési programot a szakemberek, amely geológiai, környezetvédelmi és társadalmi szempontokat is figyelembe véve rangsorolta a lehetséges helyszíneket. Mindkét esetben a bodai térség tűnt a szakmai szempontok alapján a legalkalmasabbnak.
Másrészről egyelőre nem született döntés a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló mélygeológiai tároló létesítéséről. Az Országos Atomenergia Hivatal – a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. kérelméhez kapcsolódó eljárásban – kizárólag a bodai térségre vonatkozó telephelykutatási keretprogramot fogadta el. A tároló létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárás a kutatási fázisok sikeres befejezése esetén is még több évtizedes távolságra van, mivel most még nem tudható biztosan, hogy a Bodai Agyagkő Formáció valóban alkalmas-e a tárolólétesítmény befogadására.
2011-ben, a fukushimai baleset nyomán, Magyarországon is sor került a Paksi Atomerőmű biztonsági felülvizsgálatára, az ún. stressz-tesztre. Az eredmények alapján meghatározott biztonságnövelő intézkedések, egységes keretben, a Nemzeti Akciótervben jelentek meg, melyet az OAH a honlapján nyilvánosságra hoztott. Az OAH az akciótervet évente felülvizsgálta és közzétette. A teljesítés határidejéhez közeledve az EU elvárásainak is megfelelve az OAH 2018 végén ismét elvégezte a terv felülvizsgálatát.
A Paksi Atomerőmű 1. blokkján 2019. december 15-én 22:50 perckor automatikus, 100 MW-ot meghaladó, nem tervezett teljesítménycsökkenés történt. A blokk biztonsága nem volt és nincs veszélyeztetve, az eseménynek környezetre gyakorolt hatása nincs.
Az utóbbi időben megnövekedett az érdeklődés a Paksi Atomerőmű teljesítménye iránt, egészen pontosan aziránt, hogy a névleges villamosteljesítmény feletti értékek hogyan fordulhatnak elő a működés során, mennyire érinti ez a nukleáris biztonságot. Rövid összefoglalónkban ezt a kérdést járjuk körbe. Legfontosabb kiemelni, hogy a Duna vizének alacsony hőmérséklete okozta villamos teljesítmény növekedés nincs hatással a nukleáris biztonságra.
A Paksi Atomerőmű 1. blokkját 2019. december 13-án 01:00 órától leterhelték tervezett karbantartásra. A karbantartás végrehajtásához a reaktorblokk egyik turbina-gépcsoportját teljesen leállították. A teljesítménycsökkentést követően a gerjesztőgép szénkeféinek cseréjét végezték. A szakemberek a javítást követően a nap folyamán végrehajtják a felterhelést névleges teljesítményre.