Magyar idő szerint március 28-án 00:23-kor újabb nagy erejű (6,5-ös magnitúdójú) földrengés volt Honshu szigetén, az Onagawa atomerőmű közelében. Az erőmű három blokkja a március 11-i földrengés óta leállított állapotban van. A japán hatóságok megerősítették, hogy az újabb földrengés nem járt környezeti kibocsátással. A Fukusima Daiichi atomerőmű 1-4. blokki turbinacsarnokokban található víz radioaktivitása nagyon magas. A 2. blokk esetén a korábban közölt kiugró értékeket felülvizsgálták és az újabb kiértékelés alapján 100-ad részére csökkentették, de az még így is a megengedett szint felett van. A víz átszivattyúzásáról a kondenzátorokba az 1. és 2. blokk esetén döntöttek, de a kondenzátor magas vízszintje ezt egyelőre nem tette lehetővé. A 3. és 4. blokkon is ennek lehetőségét vizsgálják. A csarnokokban a szennyezett víz eltávolításáig gyakorlatilag nem lehet a munkát folytatni. Három blokkból időszakosan fehér füst száll fel, melynek pontos eredete továbbra sem ismert. A 3-as blokkon az édesvíz betáplálást a tervek szerint március 28-ig átállítják a tűzoltóautókról a dízelgenerátor hajtotta villamos szivattyúkra. Az 1. blokkon ugyanezt legkésőbb március 29-ig tervezik megvalósítani. A 4. blokk pihentető-medencéjének édesvízzel való hűtését a tervek szerint március 29-ig megoldják. A Fukusima Daiichi erőműtől 30 km-es távolságban vett tengervíz-mintákban a radioaktív jód koncentrációja folyamatosan csökken, március 24-e óta. A melegvíz-csatorna kijáratánál vett mintákban is jól követhető az oldott radioaktív anyagok koncentrációjának csökkenése, de az érték továbbra is magas, ami arra utal, hogy továbbra is van kibocsátás. Az elmúlt napok csapadékos időjárása következtében március 20-25. között a Japán-szerte elhelyezett mérési pontok egy részén megnőtt a talaj felületi szennyeződésének mértéke. Az időjárás változása után ezek az értékek folyamatosan csökkennek. Azokon a településeken, ahol a radioaktív szennyeződés az ivóvíz hálózatba is bejutott, a mintákban mérhető jód-131 koncentráció március 20. óta határozottan csökken, így településenként egyedileg megvizsgálva, a mérések alapján valószínűleg lehetővé válik a vízvételre vonatkozó korlátozások fokozatos feloldása. Fukusima prefektúrában összesen 35 helyen mérik a talaj, a felszíni vizek, a növényzet és a levegő (szálló por) szennyezettségét. Minden mintában a jód-131 és a cézium-137 izotópok aktivitás koncentrációját határozzák meg. Több helyen mértek magas koncentrációt, a legnagyobb értékek az erőműtől észak-nyugatra vannak. A CTBTO (a háttér információkat, részleteket a március 21-i bejegyzés tartalmazza) március 21-26. közötti időszakra vonatkozó mérési adatai alapján a Japán Takasaki-ban lévő aeroszol- és nemesgázmérő állomásokon (~ 300 km DNY-ra a Fukushima Daiichi erőműtől) a radioaktív xenon és egyéb hasadvány termékek (elsősorban jód és cézium izotópok) aktivitás-koncentrációja az 1-100 Bq/m3 tartományban alakult. Az ilyen szennyezettségű levegő folyamatos belégzéséből származó dózisterhelés alatta marad a lakosságra megengedett határértéknek. Az érzékeny technológiának köszönhetően a Japántól távol eső mérőállomásokon is kimutatható a szennyeződés jelenléte. A legnagyobb értéket Havaiion mérték (jód-131: 26 milliBq/m3). Ezen kívül az Orosz Föderációban (Petropavloszk-Kamcsatszkij), az USA partjainál (Sacramento), Kanadában (Sidney, Vancouver, Canada) és egyes európai mérőállomásokon is kimutatható volt a nemesgáz izotópok jelenléte milliBq/m3 mértékben.
A hivatalos információk szerint az 1. és 3. blokk után most már a 2. blokkon is édesvizet alkalmaznak a reaktor hűtésére. A villamosenergia-ellátás helyreállítása továbbra is folyamatban van, a 2. blokki vezénylőterem világítását is sikerült már helyreállítani. A reaktorok és a konténmentek paraméterei (nyomás, hőmérséklet, sugárzási viszonyok) stabilak vagy enyhe csökkenést mutatnak. A japán hatóságok szerint a TEPCO megkezdte a turbinacsarnokokban összegyűlt magas radioaktivitású víz eltávolítását. Az 1. blokkon a kondenzátorba szivattyúzzák át a vizet, és erre készülnek a 2. blokkon is. A 3. és a 4. blokkon vizsgálják az eltávolítás lehetőségét. A blokkokból időszakosan fehér „füst” látszik felszállni. A sugárzási helyzet nyomon követése érdekében Japán-szerte kiterjedt környezeti monitorozási program folyik. A környezeti dózisteljesítmény mellett mérik a szálló porban, a talajban, a felszíni édesvizekben, a tengervízben, az ivóvízben, a tengerről és a szárazföldről származó élelmiszerekben (így egyes halfajokban), a tejben és a leveles zöldségekben megjelenő aktivitás-koncentrációt. Az értékek nagymértékben eltérnek az egyes mérési helyszínek között. Mérhető mennyiségben általában a jód és a cézium izotópok vannak jelen, a japán hatóságok több esetben fogyasztási korlátozásokat is alkalmaznak. A tengervízben az erőműhöz közeli mérési ponton (330 m-re a kibocsátási ponttól) a radioaktív anyagok koncentrációja március 25-től jelentősen megemelkedett. Elsősorban a jód-131 koncentrációja ért el magas értéket, a vonatkozó 40 Bq/l határértéket több mint ezerszeresen haladta meg. Folytatódik az erőmű 30 km-es körzetében is a tengervíz monitorozása. Ebben a távolságban a március 25-i adatok szerint a koncentráció a korlát alá csökkent. Az ivóvízben több helyen detektáltak jód-131 tartalmat, jelenleg hat településen tartják fenn az ivóvíz korlátozást az egészségügyi határértékeket meghaladó koncentráció miatt. Ugyanakkor a legtöbb prefektúrában az értékek a kimutatási határt sem érik el. A japán hatóságok szerint eddig 17 munkás szenvedett el 100 mSv-et meghaladó sugárterhelést, a maximális érték 180 mSv volt. A március 24-én, a 3. blokki turbinacsarnokban kábelezési munkát folytató három munkás közül kettő szenvedett a lábán jelentős, lokális sugárterhelést. Kórházi ellátást nem igényelnek, de megfigyelési célból még négy napig orvosi felügyelet alatt tartják őket. A mérések szerint mind a 3., mind az 1. blokki turbinacsarnokban rendkívül magas a padlón összegyűlt víz aktivitáskoncentrációja.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által kiadott, a 2011. március 26. magyar idő szerint 6 órára vonatkozó jelentés szerint a Fukushima Daiichi blokkok és pihentető-medencék állapota továbbra is stabil. A konténmentben és az azzal összeköttetésben lévő nyomáscsökkentő-medencében (Supression Pool) a radioaktivitás mindhárom korábban üzemelt blokk esetében csökkent. A villamosenergia-betáplálás helyreállítása folyik, az újonnan kiépített villamos vezeték mind a hat blokkot elérte, továbbra is a fogyasztók és készülékek állapotának ellenőrzését végzik. A nagy mennyiségű vízbevitel következtében az erőműből jelentős víztömeg folyik vissza a tengerbe, amelynek radioaktív szennyeződése a tengervízben is kimutatható sugárzásnövekedést eredményezett. A mérések szerint az utóbbi egy napban az erőműtől 330 méterre lévő mérőhelyen a víz aktivitása a korábbi 10-20 Bq/cm3 értékről 50-70 Bq/cm3-re növekedett. Ezek az értékek esetenként több tízszeresei a hatósági határértékeknek, de a tengerben történő további hígulásuk okán egyelőre nem jelentenek komolyabb élettani kockázatot. Az egyes prefekturákban mért radioaktív kihullások mértéke jelentős mértékben tovább csökkent az előző napokhoz képest, az ivóvízben a radioaktív jód és cézium jelenléte kimutatható, de mindenütt a hatósági korlátok alatt marad. Kiterjedt környezeti monitorozás folytatnak a Fukushima prefekturában, amelynek eredményei szerint mind a szálló por, mind a leveles növények, a felszíni vizek és a talaj tartalmaznak bizonyos mennyiségű radioaktív anyagot. Ezek a mennyiségek a hely és az idő függvényében jelentős eltéréseket mutatnak, központi beavatkozásra eddig nem volt szükség. Az EU egyesített kutatóintézetének keretében működő ún. Clearinghouse elemző csoport napi jelentése az események összefoglalása mellett ismerteti a francia nukleáris kutatóintézet (IRSN) elemzési eredményeit is. A francia intézet véleménye szerint a 3. blokk konténmentjének hermetikussága nem teljes, és ez vezethetett a megnövekedett radioaktív kibocsátásokhoz.
A japán hatóság jelentései szerint a helyzet az erőmű blokkjain kevéssé változott. Az 1. -3. blokk reaktortartályába folytatódik a tengervíz-befecskendezés, a 4. blokk pihentető-medencéjébe nagyteljesítményű betonszívattyúkkal táplálnak be. Az 5. és 6. blokk maradékhő-elvonó berendezésének szivattyúját helyreállították és a hűtés újraindult. Mindezek következtében az előző napi helyzethez képes a blokkok állapota az alábbiak szerint változott: az 1. blokk reaktortartályának hőmérséklete jelentősen csökkent (mintegy 200 C körüli értékekre), a 2. blokk hőmérséklete továbbra is 100 C körüli, a harmadik blokké szintén csökkent (66 és 160 C közötti értékekre). A 4. blokk pihentető-medencéjének hőmérsékletmérése nem működik, az 5. blokk pihentető-medencéjének hőmérséklete kissé megemelkedett, ugyanakkor a 6. blokknál csökkent. A (4. blokk mögött helyet foglaló) közös kiégett-fűtőelem tároló nyomása és hőmérséklete stabilan normális. Az erőműben dolgozók közül nem megfelelő védőöltözet miatt három munkás mintegy 170 mSv végtagdózist szenvedett, ennek a sugárterhelésnek jelentős élettani hatásai nem lehetnek. A magyarországi sugárzásmérő rendszereket a szakemberek fokozott figyelemmel kísérik. A paksi atomerőmű környezetellenőrző mérőrendszerén sűrített levegőminta-vételt folytatnak. Ennek keretében március 22.-e és 24. között vett mintákban a kimutatási határt alig meghaladó, annak értékével összemérhető mérési hibával rendelkező I-131 aktivitásértékeket mértek (91 mikroBq/m3 mért érték 21 mikroBq/m3 hibával, a kimutatási határ 48 mikroBq/m3). Ilyen nagyságrendű mért jódtartalmat más alkalmakkal is mértek, tehát nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a mérések Japánból érkezett részecskéket mutattak volna ki. Feltétlenül ki kell emelni, hogy a mért értékekből következtethető dózisteljesítmények a természetes háttérsugárzás egy százmilliomod részét teszik ki, tehát semmiféle élettani jelentőségük nincsen. (A dózisterhelések különféle jellemző értékeit március 22-i híradásunkban foglaltuk táblázatba.)
A nap folyamán a reaktorblokkok és a pihentető-medencék állapota keveset változott. Az 1. blokkon a reaktortartályban mind a nyomás, mind a hőmérséklet viszonylag magas (0,45 MPa, illetve 150-200 C) a 2. és harmadik blokk tartályparaméterei normálisnak mondhatóak. Az 1. és a 3. blokkot édesvízzel hűtik (ennek lehetőségét az utóbbi napokban teremtették meg), a 2. blokkon folytatódik a tengervízbevitel. (A tengervízzel bevitt só kirakódva és megszilárdulva a hűtendő felületeken rontja a hőátadást, ezért a hűthetőség fenntartása szempontjából az édesvíz előnyösebb.). A 4. blokk pihentető-medencéjének állapota továbbra sem ismert, hűtése a medence hűtőrendszerével és betonszivattyúk segítségével folyik. Az 5. és 6. blokk pihentető-medencéinek állapota stabil és megfelelő (43, illetve 22 fokos vízhőmérséklettel). A legutóbbi (japán nyelven közölt) sugárzásmérési összeállításból az látszik, hogy a sugárzási helyzet stabil, a Daiichi erőmű kerítése mentén mért dózisteljesítmény-értékek változatlanul 150-300 mikroSv/h nagyságúak. A 4. blokktól kb. 500 méterre lévő irodaépületnél a dózisteljesítmény 2 milliSv/h. A nap folyamán heves médiavisszhangot kiváltó hivatalos bejelentés hangzott el arról, hogy a 3. blokk reaktortartálya esetleg megsérülhetett és ez lehetett az oka annak, hogy a turbinacsarnokban radioaktív szennyeződést tartalmazó víz jelent meg. Később ezt a lehetőséget cáfolták, hiszen a tartály továbbra is tartja túlnyomását. Újabb jelentések szerint radioaktivitással szennyezett víz van az 1. - 4. blokkok mindegyikének turbinacsarnokában. Ennek forrását még nem határozták meg egyértelműen.
Tovább folytatódik a Fukushima-Daiichi erőmű blokkjainak csatlakoztatása a külső villamosenergia-hálózatra. Az 1. és a 3. blokk vezénylőtermeiben sikerült helyreállítani a világítást, és több mérőeszközt is üzembe vettek az 1, 2. és 4. blokkon. Az egyes berendezéseket külön-külön ellenőrzik, mielőtt áram alá helyeznék. Továbbra is tengervízzel hűtik az 1, 2. és 3. blokk reaktorát, valamint a 3. és 4. blokk pihentető medencéjét. Elvégezték a környező tengervíz radioaktivitásának ellenőrzését. Az erőműtől kb. 30 km-re kimutatható mennyiségben mértek I-131 és Cs-137 izotópokat, amelyek közül a jód aktivitás-koncentrációja meghaladta a maximálisan megengedett 40 Bq/l értéket. A dózisteljesítmények a tengeren a természetes háttérsugárzásnak megfelelő értékűek. A Fukushimai-Daiichi erőmű környezetében lévő településeken mérhető I-131 és Cs-137 aktivitás-koncentrációk nagy ingadozást mutatnak, és erősen függenek az időjárástól. A legnagyobb felszíni aktivitás-koncentrációt Tokió körzetében mérték, értéke 36 kBq/m2 I 131 volt. Ilyen szennyezettségi szintek még nem jelentenek olyan egészségügyi kockázatot, hogy azonnali óvintézkedéseket (kimenekítés, elzárkóztatás) kellene bevezetni. Másfelől az innen származó élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, tej stb.) aktivitását folyamatosan mérni kell, mert az élelmiszerekben már elképzelhetőek olyan aktivitáskoncentrációk, ami miatt a fogyasztás korlátozását indokolt bevezetni. Több, az erőműhöz közeli megyében találtak radioaktív izotópokat leveles zöldségeken, tejben és ivóvízben. A japán hatóságok bevezették a szükséges fogyasztási és kereskedelmi korlátozásokat. Az ivóvíz I-131 koncentrációja Fukushima tartomány 2 városában (az erőműtől 40-50 km-re északnyugatra) meghaladja a felnőttekre vonatkozó egészségügyi határértéket (300 Bq/l), több más városban Fukushima tartományban és Tokióban a jód koncentrációja 100 és 300 Bq/l között van. Az ilyen víz fogyasztását csecsemőknek nem ajánlják, a felnőtt lakosságra azonban nem jelent egészségügyi kockázatot. Összehasonlításul az Európai Tanács 90/770/Euratom Rendelete alapján az Európai Unió területén a tej és folyékony élelmiszerekre vonatkozóan 500 Bq/l határérték van érvényben. Fontos hangsúlyozni, hogy a Japánban, az atomerőmű környezetében mért sugárzás-értékek – a japán atomerőművektől való hatalmas távolság miatt – nem jelentenek egészségkárosodási kockázatot a hazai lakosok számára, s ezért Magyarországon semmilyen óvintézkedés bevezetésére nincs szükség. Az aktuális hazai sugárzási helyzetről bővebb információt itt (http://www.osski.hu/info/japan/fukushima.html) találnak. Radioaktív jódizotópok megjelenése hazánk légterében - a jódizotópok igen rövid élettartama, azaz igen gyors lebomlása, valamint a Japántól való óriási távolság miatt - egyáltalán nem várható, így a pajzsmirigyben való felhalmozódásuk csökkentésére szolgáló, a napi jódszükséglet mintegy ezerszeresét tartalmazó jódtabletták aktuális felvásárlása ésszerűtlen, a bevételük pedig teljességgel indokolatlan, sőt veszélyes lehet! A népesség csekély hányada ugyanis jód-érzékeny, akik között a gyógyszerként bevett stabil jód súlyos mellékhatásokat is okozhat. Egyéb radioaktív izotópok megjelenése Európában legfeljebb a nagyon érzékeny műszerekkel való kimutathatósági határ közelében várható, ezért ezek sem jelentenek semmiféle egészségkárosodási kockázatot.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2011. március 23.-i, magyar idő szerint 18:00 órára keltezett jelentése szerint a külső villamos betáplálást csatlakoztatták a Fukushima Daiichi erőmű 1-4 blokkjának elosztóegységére. A 3. blokki vezénylőterem és a többi blokk egyes műszerei újra kapnak elektromos betáplálást. Az 1. – 4. blokkok hálózatra kapcsolása csak az elektromos rendszer működőképességének ellenőrzése után lehetséges, az 5. és 6. blokk házifogyasztását már a hálózat biztosítja. Az 1. és 3. blokk reaktortartály-hőmérséklete magas, de a tengervíz-befecskendezés hatására csökkenő. Az 1. blokkon mért nyomások (mind a tartályban, mind a konténmentben) igen magasak és növekedő tendenciát mutatnak. Az 1. – 3. blokkok konténmentjében mért dózisteljesítmény megközelíti, illetve meghaladja az 50 Sv/h értéket. A 4. blokk pihentető-medencéjének hűtéséhez betonszivattyús teherautót is felhasználnak, így pontosabban juttathatnak vizet a medencébe és nincs szükség helikopteres szórásra. Az 5. és 6. blokk állapota megfelelő és stabil. Az erőmű mellett mért dózisteljesítmény 200 mikroSv/h nagyságrendű A japán hatóságok folytatják az élelmiszerminták elemzését. A március 23-i eredmények szerint (amelyek március 20-ai mintákra vonatkoznak) a hatósági korlátot meghaladó radioaktivitást tartalmazó tejet mértek Fukushima tartományban és további tartományokban találtak határérték felett szennyezett zöldséget. A NAÜ közzétette a Japánnak segítséget ajánló országok felajánlásait. 14 ország, köztük Magyarország és az EU, ajánlott távirányítású berendezéseket, környezeti monitorozást, orvosi, vagy egyéb segítséget.
A Fukushima Daiichi 1. blokki reaktorba betáplált hűtőközeg mennyiséget és így a hűtés hatékonyságát sikerült megemelni egy újabb betáplálási útvonal helyreállítása után. A Fukushimai-Daiichi erőmű környezetében lévő településeken a legnagyobb I-131 és Cs-137 aktivitás-koncentrációkat Ibaraki tartományban (az erőműtől délre és Tokiótól északra található) mérték: 93 kBq/m2 és 13 kBq/m2-t. Ezek az értékek az ugyanitt mért külső dózisteljesítmény mérési eredményekkel (~0,18 mikroSv/h) összhangban vannak. Ilyen szennyezettségi szintek még nem jelentenek olyan egészségügyi kockázatot, hogy azonnali óvintézkedéseket (kimenekítés, elzárkóztatás) kellene bevezetni. Másfelől az innen származó élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, tej stb.) aktivitását folyamatosan mérni kell, mert az élelmiszerekben már elképzelhetőek olyan aktivitáskoncentrációk, ami miatt a fogyasztás korlátozását indokolt bevezetni. A sajtóban megjelent tokiói ivóvízre vonatkozó aktivitás-koncentráció (210 Bq/l), nem haladja meg a japán szabályozás szerint a felnőtt lakosság számára megengedett határértéket (300 Bq/l). Összehasonlításul az Európai Tanács 90/770/Euratom Rendelete alapján az Európai Unió területén a tej és folyékony élelmiszerekre vonatkozóan 500 Bq/l határérték van érvényben.
Az illetékes japán minisztérium megerősítette a környezeti mérési programját, az eredményekről folyamatosan tájékoztatja a lakosságot. A dózisteljesítmények az erőmű körüli megyékben enyhén emelkedettek, de stabilak. Hét megyében mutatható ki jód és cézium az ivóvízben, de a koncentrációk minden esetben alatta maradnak a hatósági korlátoknak. Az illetékes japán minisztérium honlapján közétett hivatalos mérési adatok szerint Tokióban az ivóvíz jód (I-131) koncentrációja 5,3 Bq/kg (ami 5%-a a 100 Bq/kg-os hatósági korlátnak). Japán sajtóhírek szerint elővigyázatosságból figyelmeztetést adtak ki a gyermekek ivóvízfogyasztásának korlátozására.
A Fukushima Daiichi atomerőmű reaktoraiban és pihentető medencéiben a hőmérséklet- és nyomásértékek stabilak. A konténmentek tengervizes hűtése és a pihentető medencék időszakos ráfecskendezéses hűtése folytatódott. A dolgozók folytatták a helyreállítási tevékenységet. A 2. blokkon képződött fehér füst szinte láthatatlanná vált. A 3. blokkon a korábban észlelt szürke füst mennyisége csökkent, fehérré változott, majd szinte láthatatlanná vált. A 4. blokkra a külső villamos betáplálás bekötése sikeresen megtörtént. A kimenő hűtővíz csatorna környezetében radioaktív anyagot detektáltak a tengervízben, emiatt megkezdték a környező tengervíz átfogó ellenőrzését. A Fukushima Daini atomerőmű blokkjai leállított és lehűtött állapotban vannak, a hűtőrendszerek külső áramellátása mind a négy blokkon biztosított.
Az üzemeltetői szervezet első alelnökére hivatkozva japán sajtóértesülések arról adtak hírt, hogy mind a hat Fukushima Daiichi blokk külső hálózatra kapcsolása sikeresen megtörtént. Kijelenthető, hogy az elektromos betáplálás helyreállításával megnyílt a lehetőség a reaktorok és a pihentető medencék hűtési funkcióinak helyreállítására, a blokk-vezénylői mérések üzembe vételével a reaktorok aktuális állapota ellenőrizhetővé válik, és meghatározhatók a helyreállítás következő lépései.
A Fukushima Daiichi atomerőmű reaktoraiban és pihentető medencéiben a hőmérséklet- és nyomásértékek stabilak. Az 5. blokk külső hálózat felőli áramellátását sikeresen helyreállították. A balesetet szenvedett atomerőműtől délre eső területeken egyes leveles zöldségek jód-131 és cézium-137 tartalma meghaladja a határértéket. Az ivóvíz radioaktivitása Japán legnagyobb részén a kimutathatóság határa alatt van. A leginkább érintett megyékben már mérhető radioaktív jód az ivóvízben, de a koncentráció csak néhány százaléka az egészségügyi határértéknek. A határértéket megközelítő és néhány esetben azt meghaladó aktivitásokat mértek tejben. A Japán hatóságok korlátozást rendeltek el az érintett megyékből származó a spenót és más leveles zöldségek kereskedelmére. Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti mérési eredmények Magyarországon semmilyen óvintézkedés bevezetését nem indokolják.