Az OAH látja el az atomrobbantások tilalmát kimondó Átfogó Atomcsend Szerződés (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty) szervezetét előkészítő bizottság nemzeti kapcsolattartási pontjának feladatait. Az előkészítő bizottság (CTBTO) nemzetközi szervezet, amelynek feladata a Szerződés szerinti globális ellenőrző rendszer működőképességének megteremtése a Szerződés hatálybalépésének idejére. A Szerződés végrehajtásának ellenőrzésére az egész világra kiterjedő mérőállomás-hálózat és a mérőállomások által szolgáltatott adatok értékelését végző adatközpont működik. A rendszer feladata annak elősegítése, hogy a Szerződés rendelkezéseinek megsértését a lehető legkorábban fel lehessen ismerni. A Szerződés részes állama Magyarország is (kihirdetve az 1999. évi L. törvényben), a szerződés kellő számú aláírás hiányában azonban még nem hatályos. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya (NURAF) látja el a magyarországi Nemzeti Kapcsolattartási Pont feladatait, szervezi és koordinálja a magyarországi intézmények részvételét a különböző programokban és gyakorlatokban. A NURAF fontos célja az is, hogy a CTBTO tevékenységéről és eredményeiről minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtson, ezért 2011-től hírlevelet indít, amelyben összefoglalást ad a legfontosabb eseményekről. A hírlevél első száma az alábbi linken olvasható: CTBTO Hírlevél 2011/1
Magyarország által a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) nyújtott támogató program keretében az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya (OAH NURAF) a Paksi Atomerőmű Biztonsági Igazgatóság Nukleáris Biztonsági Osztályával és a NAÜ szakembereivel együttműködve 2011. február 14-18. között a Paksi Atomerőműben tanfolyamot tartott a NAÜ leendő nukleáris biztosítéki ellenőrei számára. Az egyhetes átfogó ellenőrzési gyakorlat során a NURAF munkatársai (Dr. Vincze Árpád, Dr. Vajda-Katona Tünde és Dr. Stefánka Zsolt) előadásokat tartottak és folyamatos helyszíni konzultációval segítették a tanfolyam sikeres lebonyolítását. A képzés keretében a résztvevők a nukleáris biztosítéki ellenőrzések során alkalmazott minden fontosabb ellenőrzési módszert, méréstechnikát gyakoroltak; a tervezési alapadatok helyszíni ellenőrzését, a nukleáris anyagok létesítményi nyilvántartásának áttekintését, a friss és a kiégett üzemanyagok ellenőrzésére alkalmazott méréstechnika használatát, a megfigyelési és körülhatárolási eszközök telepítését és szervízelését, a kiegészítő jegyzőkönyv szerinti adatszolgáltatás során nyújtott adatok ellenőrzését, valamint a környezeti mintavételt. A tanfolyam végén az ellenőröknek gyakorlati vizsgán kellett számot adniuk a tananyag sikeres elsajátításáról.
Az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége (OECD NEA) 5-6 évente nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatot (INEX) szervez a tagállamok részére. A negyedik sorozatban előkészített gyakorlaton az OECD NEA ezúttal egy piszkos bomba felrobbantása következményeinek kezelését és a helyreállítás előkészítését helyezi a középpontba. A gyakorlatot előkészítő bizottságot az Országos Atomenergia Hivatal vezette, a bizottságban 21 hazai szerv 53 képviselője működött közre. A kétnapos gyakorlatra 2011. február 23-án és 24-én a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon, a nukleáris veszélyhelyzet kezelésében érintett szervek részvételével került sor. A feltételezések szerint terroristák egy sugárzó, cézium-137 izotópot tartalmazó piszkos bombát robbantottak fel csúcsforgalmi időszakban az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésében, miközben az Albert Flórián stadionban labdarugó mérkőzés zajlott. A kezdeti beállításban a robbantás utáni helyzet kezelését a rendőrség, a tűzoltók és a mentők a katasztrófavédelem és a Terrorelhárítási Központ bevonásával már elvégezték, a sérülteket kórházba szállították, a közelben tartózkodókat biztonságba helyezték és a korai nyomozati tevékenységeket lezárták. A gyakorlat során az így kialakult helyzet további kezelését kapták feladatul a résztvevő szervezetek. Döntést kellett hozniuk többek között a sérültek kórházi kezeléséről, a kimenekített lakosság ellátásáról, a felajánlott nemzetközi segítség koordinálásáról, a helyszín hosszú távú biztosításáról, a közlekedési problémák megoldásáról, a terület sugármentesítéséről és a keletkező radioaktív hulladékok elhelyezéséről. Hangsúlyos feladat volt az egyes döntésekkel kapcsolatos hazai és nemzetközi tájékoztatási stratégia kialakítása és annak végrehajtása is. A gyakorlat megrendezését indokolta, hogy a biztonság, illetve a biztonságot veszélyeztető helyzetek kezelése, a bekövetkezett esemény lakosságot, környezetet és anyagi javakat fenyegető következményeinek csökkentése egyre fontosabbá válik. A tavalyi árvizek, majd az októberi vörös iszap katasztrófa is rámutattak a védelmi igazgatási felkészülés és a helyi szintű válságok kezelésének fontosságára, és bizonyították, hogy előre nem látható, súlyos következményekkel járó eseményekre is fel kell készülni. A gyakorlat jelentőségét az a tény is növeli, hogy 2011 első felében Magyarország az Európai Unió soros elnöke. A Budapestre tervezett nemzetközi rendezvények, találkozók és megbeszélések kapcsán koncentrált figyelem övezi hazánk védelmi felkészültségét is. Említést érdemel a gyakorlat témájának újszerűsége: a terrorista cselekmények és ezen belül a radiológia károkozás elleni felkészülést világszerte nagy figyelem övezi. Magyarországon ilyen eseményen alapuló gyakorlatot korábban még nem rendeztünk, így az INEX-4 jó alkalmat teremtett arra, hogy a felkészülésünk ebben az irányban is lendületet vehessen a legújabb kihívásokkal szemben is. A gyakorlaton kulcsfontosságú szerep jutott a Budapest Fővárosi Védelmi Bizottságnak, hiszen a szcenárió szerinti esemény a fővárosban történt. A felkészítő jellegű gyakorlaton részt vett az OAH főigazgatója által vezetett Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által irányított Operatív Törzs és Lakosság Tájékoztatási Csoport is. A résztvevők a gyakorlat eredményes végrehajtásával bebizonyították, hogy Magyarország polgárainak biztonsága érdekében még egy ilyen nem várt és reményeink szerint soha be nem következő veszélyhelyzetre is felkészültünk. további részletek
Az Európai Nukleáris Társaság és társszervezőként a Belga Nukleáris Fórum 2011. február 13-16 között Brüsszelben tartotta a nukleáris közösség kommunikációjának javítása és a tapasztalok cseréje céljából szervezett nemzetközi konferenciát PIME2011 címmel. A rendezvényre öt kontinensről több mint 180 nukleáris kommunikációval és tájékoztatással foglalkozó szakember érkezett. (Az elmúlt évben a Magyar Nukleáris Társaság közreműködésével Budapesten rendezett PIME2010 konferenciáról a résztvevők ma is a legnagyobb elismeréssel beszélnek.) A konferencia szervezői 2005 óta díjat adnak ki a legjobb tájékoztatási kampány bemutatói részére. Első alkalommal a Magyar Nukleáris Társaság FINE ( Fiatalok a Nukleáris Energiáért) szakcsoportja nyerte el ezt a díjat a Sziget fesztiválon való részvételük bemutatásával. A díjra pályázni lehet. Ebben az évben 15 pályázat érkezett a bírálóbizottsághoz, amelyből az öt legjobb pályázó bemutathatta tevékenységét a konferencia résztvevőinek. Az öt kiválasztott pályázat között ott volt az OAH tájékoztatási tevékenységéről beadott pályázatunk is. Ez volt az első alkalom, hogy egy nukleáris biztonsági hatóság pályázata szerepelt a PIME díjra esélyesek között. A kiválasztott pályázók között volt még a kanadai AECL, a francia ANDRA és a belga, illetve a román Nukleáris Fórum. A díjat végül a konferencia résztvevőinek szavazata alapján a belga Nukleáris Fórum pályázata kapta meg egy rock-fesztiválon való részvételük bemutatásával. Public Information of the Hungarian Atomic Energy Authority
Az OAH szakemberei képviselik Magyarországot a Tanács döntés-előkészítő szerveként működő Nukleáris Kérdések Munkacsoportjában. Az EU soros elnökeként Magyarország adja a munkacsoport elnökét is, aki dönt az ülések összehívásáról, napirendjéről és eljárási kérdéseiről. EU elnökségünk alatt Koblinger László főigazgató-helyettes látja el a munkacsoport elnöki teendőit, Lengyel Zoltán, az EU ügyekért felelős főosztály vezetője pedig az alelnöki teendőket. A Magyarország táblánál Silye Judit, a főosztály munkatársa képviseli a magyar véleményt, mivel az elnök nem az őt delegáló ország véleményét képviseli, hanem mind a 27 EU tagország szempontjait köteles figyelembe venni. Az elnökségi csapat munkája jóval az elnökségi időszak előtt megkezdődött, a stáb tagjai különféle EU-ismereti, ülésszak-levezetési és nyelvi képzésekben részesültek. A cseh nukleáris hatóság elnökségi tapasztalatainak megismerésére nyílt lehetőség 2010 októberében Prágában; november 10-12-én, Brüsszelben pedig Silye Judit vehetett részt az Európai Bizottság Magyarországi Állandó Képviselete által szervezett tanulmányúton, ahol a gyakorlatban is megismerkedhetett az Európai Unió működésével és a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követő működésbeli változásokkal. Mivel a Nukleáris Kérdések Munkacsoportja alapvetően nem a saját kezdeményezései, hanem a Bizottság által a Tanácsnak benyújtott tervezetek alapján dolgozik, az OAH-stáb 2011. január 12-én, Brüsszelben egyeztetett a magyar elnökség programjáról. Az már biztos, hogy a belga elnökség idején az Európai Bizottság által 2010. november 3-án az Európai Tanácsnak és Európai Parlamentnek beterjesztett, „A Tanács irányelve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről” című javaslatának a magyar elnökség kiemelt jelentőséget ad. Több előkészítés alatt álló programpont attól függ, hogy a Bizottság benyújtja-e a tervezetet a magyar elnökség ideje alatt.
Az elmúlt időszak legfontosabb statisztikai adatai mellett olyan kiemelt témákról írunk, mint az Integrált Hatósági Felülvizsgálati Követőmisszió, a nukleáris létesítmények öregedéskezelésének uniós felülvizsgálatáról szóló összefoglaló jelentés, a Plucky Puli nemzeti nukleáris védettségi gyakorlat, az ECUREX-2018 nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat, vagy a Paks II. projekthez kötődő 2018-as hatósági tevékenység. A hírlevélben foglalkozunk olyan rendkívüli eseménnyel is, mint a sugárforrást tartalmazó geofizikai szonda kutatófúrásba történő beesése. Emellett áttekintést adunk a közelmúlt nemzetközi eseményeiről is.
A nukleáris szakma hazai vezető intézményeinek képviselői 2010. december 15-én, az OAH székházában tartott találkozón aláírták a Magyar Nukleáris Tudásbázis Rendszer (MNTR) Működési Szabályzatát. A műszaki feltételek korábbi kialakítása után a Működési Szabályzat aláírásával megteremtődtek az MNTR működtetésének adminisztratív feltételei is és így megkezdődhet a magyar nukleáris szakma közös „elektronikus repozitóriumának” rendeltetésszerű használata. Az MNTR fő céljának tekinti az atomenergia hazai alkalmazása során felhalmozott, elsősorban Magyarországon létrejött szakmai ismeretek dokumentumainak összegyűjtését és megőrzését a jövő generációk számára, a nukleáris közösségen belüli információ megosztás elősegítését és egy folyamatosan aktualizált, közös tudásbázis létrehozását.
A tizenegyedik Nemzetközi Safeguards Szimpóziumot „Symposium on International Safeguards – Preparing for Future Verification Challenges” címmel 2010. november 1-5. között Bécsben rendezték. A szimpóziumnak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adott helyet; a szervezésben közreműködött az INMM (Institute of Nuclear Materials Management) és az ESARDA (European Safeguards Research and Development Association) is. A résztvevők száma meghaladta a 700 főt, akik közel 70 NAÜ tagállamból érkeztek. 73 szóbeli előadás hangzott el és 188 posztert mutattak be a négy párhuzamos szekcióban. Ezek mellett fórum- és panelbeszélgetéseket is tartottak, melyek során a meghívott országok képviselői egy-egy adott témakörről eszmecserét kezdeményeztek, amelyhez a hallgatóság szabadon hozzászólhatott. tovább
Az európai országok és Svájc által létrehozott nukleáris biztonsági hatóságok szervezete (WENRA, www.wenra.org) állásfoglalást tett közzé, amelyben új, szigorúbb biztonsági célokat tűzött ki az új atomerőművekre. Az üzemelési tapasztalatok és technológiai fejlesztések figyelembevételével történő erőművi tervezés révén a WENRA biztosítani akarja, hogy a jövő atomerőművei még a jelenleg üzemelőknél is biztonságosabbak legyenek. A WENRA tagjai hangsúlyozzák, hogy az új atomerőművek tervezésénél fontos figyelembe venni a felhalmozott üzemelési tapasztalatokat, a balesetekből levont tanulságokat, a technológiai fejlesztéseket és a biztonsági értékeléseket. A WENRA törekedni fog arra, hogy az új atomerőművek biztonságára vonatkozó követelmények kidolgozásánál a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vegye figyelembe ezeket a szigorúbb biztonsági célkitűzéseket. Az állásfoglalás a 2010 januárjában kiadott WENRA jelentés és az azokra kapott vélemények figyelembevételével született. A WENRA 1999-ben jött létre azzal a céllal, hogy harmonizálja az európai atomerőművek biztonsági követelményeit legalább a közösen megállapított alapszinten. Az is célja, hogy elősegítse a biztonság folyamatos fejlesztését a jelenlegi és a jövőbeni atomerőművekre. A WENRA célkitűzései között az atomerőművek biztonsága mellett a radioaktív hulladékok kezelésének és az atomerőművek leszerelésének, valamint a hulladékok végleges elhelyezésének biztonsága is szerepel. A követelmények harmonizálása ezen a területen is folyik. A WENRA tevékenységében az Országos Atomenergia Hivatalt Lux Iván főigazgató-helyettes képviseli. WENRA állásfoglalás az új atomerőművek biztonsági célkitűzéseiről
A tudomány hónapja keretében az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel és a debreceni Atommagkutató Intézettel (MTA ATOMKI) 2010. november 17-én ismeretterjesztő konferenciát tartott „Atomenergiáról – mindenkinek” címmel Debrecenben a Kölcsey Konferencia Központban. Az immár nyolcadik alkalommal rendezett regionális konferencián ismeretterjesztésben jártas neves előadók mindazokat a területeket áttekintették, amelyek gyakran előfordulnak a médiában és érdekelhetik a lakosságot. A konferencián elhangzott előadások: