Egy évtized telt el a fukushimai atomerőmű-baleset óta

Forrás: TEIA

A japán Fukushima Daiichi atomerőmű-baleset hatására biztonságnövelő intézkedések sora indult el nemzetközi, nemzeti és létesítményi szinten egyaránt. A fukushimai tapasztalatok hasznosítására a nemzetközi szervezetek mindmáig kiemelt figyelmet fordítanak.

2011. március 11-én a tohókui földrengés által előidézett szökőár hatására a Fukushima Daiichi atomerőmű telephelyén leállított atomerőművi blokkokon és a szorosan hozzájuk tartozó technológiai épületekben üzemzavarok sorozata követte egymást. A szakemberek megfeszített munkájának köszönhetően hat atomerőművi blokkból végül csak háromban következett be zónaolvadás (a reaktoron belül a fűtőelem-kazetták összeolvadása). Az épületek sérülése miatt nagy mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe.

A baleset óta eltelt tíz esztendő során jelentős erőfeszítéseket tettek a szakemberek a problémák felszámolására. Speciális technológiát alkalmazva átvilágították az olvadt fűtőelemet tartalmazó tartályokat, robotokkal mintákat vettek, amelyek vizsgálatával meghatározható az olvadék helyzete, azonban még mindig olyan jelentős feladatok előtt állnak, mint az üzemanyag-olvadék eltávolítása a 2-es blokkból, illetve a kiégett üzemanyag eltávolítása az 1-es és a 3-as blokki pihentetőmedencéből. Folyamatosan elemzik a tengervizet, a tengeri üledéket és a tengeri élővilágot, a mért sugárzási szintek viszonylag stabilan alacsonyak. Mindemellett az elmúlt évben számos intézkedést kellett hozni annak érdekében, hogy járványhelyzetben is folytatni tudják a munkát.

A baleset után Japánban és világszerte részletesen értékelték a baleset körülményeit, összegezték tanulságait és mindenhol felülvizsgálták az atomerőművek biztonságát. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) négy évvel a baleset után részletes tanulmányt tett közzé, melyben összefoglalja a katasztrófa okait és következményeit. 2020 decemberében a japán kormány jelentést nyújtott be a NAÜ-nek, amely összefoglalja az eseményeket és kiemeli az atomerőmű helyreállítási műveleteivel kapcsolatos előrelépéseket.

Már 2011 nyarától az EU-tagországok mindegyikében célzott biztonsági felülvizsgálatot, ún. stressz-tesztet hajtottak végre az atomerőműveket veszélyeztető, természeti eredetű eseményekkel kapcsolatos biztonsági tartalékok felülvizsgálatára. Az eredmények alapján elhatározott biztonságnövelő intézkedéseket a tagállamok Nemzeti Akciótervekben foglalták össze, amiket azután nyilvános és kölcsönös felülvizsgálatnak vetettek alá.

A magyar Nemzeti Akciótervről (mely 2012 decemberében készült el) megállapították, hogy teljesíti a szükséges kritériumokat, összhangban van az ENSREG (European Nuclear Safety Regulators Group – az Európai Bizottság tanácsadójaként működő európai nukleáris biztonsági hatóságok csoportja) erre vonatkozó ajánlásaival. A Nemzeti Akciótervet azóta több alkalommal felülvizsgálták, a legutóbbi felülvizsgálati dokumentumot 2019 decemberében tette közzé az OAH.

Az OAH által elrendelt 46 intézkedésből – folyamatos hatósági felügyelet mellett – eddig 40 feladat végrehajtása valósult meg, a megmaradt 6 előírást 2022. év végéig kell a Paksi Atomerőműnek teljesítenie. Ezek közé tartozik a tűzoltólaktanya épületének megerősítése, egy, a védett vezetési ponttal egyenértékű tartalék vezetési pont létesítése, külső veszélyek elleni védelemmel ellátott és független működtetésű baleseti dízelgenerátorok telepítése, a konténmentben lassan felépülő és a méretezési nyomást meghaladó nyomás kialakulásának megakadályozása, valamint a vezeték nélküli kommunikáció feltételeinek biztosítása. Több feladat határidő előtt teljesült, illetve a hat fennmaradó intézkedés megvalósítása (a közbeszerzési eljárások elhúzódása, illetve a műszaki tartalom változása miatt) az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat során lett átütemezve. Ezeknek a biztonságnövelő intézkedéseknek az átütemezése nincs negatív hatással a nukleáris biztonság szintjére, azok valójában a biztonsági tartalékok növelését célozzák.

A fukushimai baleset tapasztalatai megjelentek a nukleáris biztonsági előírásrendszerben is. Ebből kifolyólag az új atomerőművi blokkok már ezen tapasztalatokat figyelembe véve lesznek felépítve.