ATDR

SajatosEnaplo


Részletes kereső

Magyarorszag.hu

Kozadat.hu

20 éves az INES-skála

2010.10.22

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az INES-skála megszületésének 20. évfordulójáról egész napos előadássorozat keretében emlékezett meg Bécsben, a nemzeti INES koordinátorok kétévente szokásos találkozóján, amelyet 2010. október 11. és 15. között tartottak. A megemlékezésre meghívták az INES skála kialakításában aktívan résztvevő, a találkozókat elnöklő Richard Taylor brit nemzetiségű professzort, aki nyitóelőadásában emlékezett meg a skála kialakításának rögös útjáról. A professzoron kívül Franciaország, Belgium, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, valamint az OECD NEA képviselője is előadást tartott az elmúlt 20 évben az INES-skálával kapcsolatban végzett tevékenységekről. A találkozón Magyarország mellett az INES-skálát alkalmazó további mintegy 40 ország is képviseltette magát.


Már a ’70-es, ’80-as években több országban is felmerült, hogy a nukleáris létesítményekben bekövetkező események biztonsági súlyáról közérthető módon tájékoztassák a lakosságot. Érdemi lépések azonban sehol sem történtek. Az 1986-ban bekövetkezett csernobili katasztrófát követően vált igazán sürgetővé a nukleáris eseményekről történő lakossági tájékoztatás mind nemzeti, mind nemzetközi szintű egységesítése. Az volt a cél, hogy a földrengések súlyosságát értékelő skálához hasonló besorolási rendszert dolgozzanak ki, amelynek segítségével világos határvonal húzható az egyes események súlyossága alapján. Japánban és Franciaországban ki is dolgoztak ezekre az eseményekre egy egységes osztályozási szempontrendszert, amelyet azonban csak ebben a két országban alkalmaztak. 1988-ban az OECD Nukleáris Energia Ügynökségnek (NEA) és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) sikerült tárgyaló asztalhoz ültetnie nemcsak az említett két országot, de több, kiterjedt nukleáris programmal rendelkező országot is. Ennek az együttműködésnek a keretében jött létre végül a 7 szintű nemzetközi eseményskála, amelyet 1990-ben kísérleti jelleggel vezetett be a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Az INES-skála jól vizsgázott, ezért számos ország rövid időn belül el is kezdte alkalmazni a nukleáris létesítményeiben bekövetkező események egységes besorolására. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség először 1992-ben, ezt követően 2001-ben, majd 2009-ben ismét kiadta az összegyűjtött tapasztalatok alapján átdolgozott INES kézikönyvet. A felülvizsgálatok során az eredetileg csak atomerőművekre történő alkalmazást fokozatosan kiterjesztették egyéb nukleáris létesítményekre (pl. kutatóreaktorokra) és a sugárforrásokkal kapcsolatos eseményekre is. Ennek következtében ma már az INES skála segítségével minden nukleáris létesítményben, valamint a sugárforrások alkalmazása és szállítása során bekövetkező eseményt is be lehet besorolni. A skála sikerességét mi sem mutatja jobban, mint hogy az alkalmazó országok köre az elmúlt 20 év alatt közel 70-re emelkedett. Magyarország is csatlakozott az INES-skálát alkalmazók köréhez és1991. július 1-je óta hivatalosan alkalmazza a nukleáris létesítményekben bekövetkező események besorolására. Az INES kézikönyv első magyar nyelvű változata 1996-ban jelent meg. Az Országos Atomenergia Hivatal az INES skála 2001-es átdolgozását követően 2007-ben adta ki hatósági útmutatóként az INES kézikönyvet. Ennek átdolgozása ismét folyamatban van a NAÜ 2009-es kiadásában megjelentek követésére. Bár az INES-skála alkalmazása kapcsán a tagországoknak az INES 2-es besorolású eseménytől kezdve van bejelentési kötelezettségük a NAÜ felé, Magyarország vállalta, hogy már az INES 1-es besorolástól kezdve bejelenti az eseményt a NAÜ-nek. INES skála



Facebook megosztás