Válogatás a NucNet híreiből - 2006 november/december

Elvi hozzájárulás húsz francia atomerőmű élettartam hosszabbításához A francia nukleáris biztonsági hatóság (ASN) hozzájárult az EDF húsz nyomottvizes atomerőművi blokkja eredetileg 30 évre tervezett élettartamának meghosszabbításához. Az 1300 MW teljesítményű reaktorok nyolc telephelyen működnek. Az élettartam-hosszabbítás feltételéül a földrengés-biztonság és a szélsőséges időjárás elleni védelem növelését írta elő a hatóság, melyet a vállalat 2006 és 2014 között hajt végre. Létehozták az ITER megvalósítására szolgáló beruházó szervezetet Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Jacques Chirac Franciaország elnökének jelenlétében ünnepélyes keretek között írták alá hat ország és az EU képviselői a dél-franciaországi Cadarache-ban felépítendő Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) beruházási és magvalósítási projektjét. Az ITER jó példa a klimaváltozás elleni nemzetközi összefogásra A Világbank korábbi közgazdász elnöke, Sir Nicholas Stern nevével jelzett 575 oldalas jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás a Földet komolyan fenyegető veszély, amely ellen egységes és hatékony nemzetközi összefogásra van szükség. Követendő példaként említi a jelentés az ITER projektet, amelyet széleskörű nemzetközi összefogás és anyagi kockázatvállalás jellemez. Orosz vállalat építi Bulgária két új atomerőművi blokkját Az orosz Atomsztrojexport vállalat nyerte el a bulgáriai Belene atomerőműben építendő két nyomottvizes VVER–1000 blokk építési pályázatát. Az 1,6 milliárd € költségű építkezés során az 1986-ban megkezdett és 1991-ben felfüggesztett 1. blokk építését folytatják, mely jelenleg 65%-os készültségi állapotban van. Ennek befejezéséről, valamint egy második 1000 MW teljesítményű blokk létesítéséről a bolgár kormány 2005-ben döntött. A Loviisa Atomerőmű élettartam hosszabbítási igénye A finn Fortum vállalat a paksi atomerőműhöz hasonló két loviisai 488 MW teljesítményű reaktor blokk húsz éves üzemidő hosszabbítását kérte a hatóságtól. Az ország áramellátásának 10 %-át biztosító erőmű blokkjait 1977-ben, ill. 1980-ban helyezték üzembe. Az erőmű biztonságát az elmúlt években jelentősen növelték. Svéd engedélyezési kérelem radioaktív hulladékot tokozó üzem létesítésére A kiégett fűtőanyagok és radioaktív hulladékok kezelésére létrehozott svéd vállalat (SKB) engedélyezési kérelmet nyújtott be a svéd nukleáris biztonsági hatósághoz. Az Oskarshamnban létesülő üzem a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezését légmentesen lezárt réztartályokban 500 méter mélységben elhelyezkedő, bentonitos agyagba ágyazott sziklában kívánja megoldani. A svéd Ringhals–3 reaktor blokk vészleállása A Göteborgtól délre lévő Ringhals–3 blokk vészleállását eredményezte egy transzformátorházban keletkezett tűz. A biztonsági berendezések kifogástalanul működtek, és a tűz nem érintette a reaktor-rendszert. Ausztráliai áramtermelő atomerőművek fejlesztésére vonatkozó tanulmány Egy kormányzati stratégiai bizottság tanulmánya szerint Ausztrália áramtermelésének egyharmadát atomerőművek szolgáltathatják. A tanulmány szerint az első blokkok 10-15 éven belül léphetnek be a hálózatba és 2050-ig mintegy 50 atomerőművi blokk létesülhetne. Kanadai-argentinai szerződés az Atucha–2 atomerőművi blokk befejezésére A kanadai atomenergia-ipari vállalat (AECL) szerződést kötött az argentin kormánnyal a 692 MW teljesítményre tervezett CANDU reaktor építésének befejezésére. A Buenos Aires közelében épülő reaktort 1981-ben kezdték építeni, majd 1994-ben mintegy 80%-os készültségi állapotban leállították. A szerződés keretében ugyancsak felújításra kerül az Embalse-i 600 MW teljesítményű CANDU-6 típusú reaktor. Egy évet késik a finn Olkiluoto-3 blokk építése Az Olkiluoto–3 atomerőművi blokkot építtető TVO vállalat bejelentette, hogy az építés befejezése a tervezetthez képest egy éves késéssel (2010-2011-re) várható. A finn nukleáris és sugárbiztonsági hatóság (STUK) közlése szerint a késést nem a nukleáris biztonságot érintő tényezők, hanem építési nehézségek okozzák. Tíz éve működik a romániai Cernavoda-1 blokk A 655 MW kapacitású és átlagosan 87%-os kihasználtsággal működő CANDU típusú nehézvizes reaktor a 10 év alatt mintegy 54 terawatt-óra áramot termelt. A blokk a román villamosenergia termelés közel 10%-át biztosítja. Közben gyors ütemben folynak az előkészületek a szintén 665 MW teljesítményű CANDU típusú reaktor második blokkjának üzembe helyezésére, amelyet várhatóan 2007 közepén kapcsolnak a hálózatra. A fűtőelem rudakat a Pitesti Fűtőanyag Üzemben készítették. Előkészület a Kurszk–1 élettartam hosszabbítására A szokásos éves karbantartás után újból hálózatra kapcsolták az oroszországi Kurszk–1 atomerőművi blokkot. Egyidejűleg olyan korszerűsítéseket is elvégeztek, amelyek műszakilag lehetővé teszik a blokk közeljövőben lejáró üzemelési engedélyének 15 évvel való meghosszabbítását. A Kurszk–1 első generációs RBMK–1000 típusú blokk, amelyet 1976-ban kapcsoltak a hálózatra. A Westinghouse vállalat épít négy kínai atomerőművi blokkot Az Amerikai Egyesült Államokban lévő Westinghouse vállalat konzorciuma nyerte el a Kínában négy blokk építésére meghirdetett pályázatot. A Sanmen és Yangjiang erőművekben épülő AP1000 típusú blokkok mintegy ötezer munkahelyet teremtenek az Egyesült Államokban. Svájcban folytatódnak a kisaktivitású radioaktív hulladékok térfogatának csökkentését célzó kísérletek A svájci Zwilag központi átmeneti tároló kísérleti üzemében sikeresen alkalmaztak plazmaégetéses módszert a kis aktivitású radioaktív hulladékok térfogatának csökkentésére. Biztonságos erőmű leállítás a taiwani földrengés során A Richter skála szerinti 6,7 erősségű földrengés során a taiwani Maanshan atomerőmű 2. blokkját kézi vezérléssel leállították a generátor, valamint a hűtőrendszer két szivattyújában észlelt „beremegés” miatt. A Maanshan–1 blokk a földrengés alatt és azt követően normálisan működött; benne utólagos vizsgálatok sem mutattak ki károsodást. A szigetország két másik atomerőművében működő négy blokk ugyanakkor változatlanul működött. Halasztódik a Forsmark Atomerőmű teljesítménynövelése A svédországi Forsmark erőmű három forralóvizes blokkja 2008-ban összesen 410 MW-tal tervezett teljesítménynövelésének határidejét egy évvel elhalasztották. Az erőmű vetetése a döntést azzal indokolta, hogy teljesíteniük kell az ez évben tapasztalt rendellenességek felülvizsgálata során megfogalmazott speciális hatósági biztonsági előírásokat. Az első orosz tengerpart melletti, úszó atomerőmű 2010-ben épül meg 2010 májusában készül el Szeverodvinszkben (észak-arhangelszki terület) a tenger vízére telepített úszó atomerőmű. A két 35 MW teljesítményű reaktor működését biztosító személyzet folyamatos képzését is biztosítják. A tervek szerint további két távol-keleti területen (Viljucsinszk, Pevek öböl) létesítendő hasonló atomerőmű építése is megkezdődik. Az erőmű építési költségét a parti csatlakozó létesítményekkel együtt mintegy 175 millió €-ra becsülik.