Válogatás a NucNet híreiből Előzetes adatok a NucNet évkönyvéből – 2004 A „NucNet – 2004 év” c. kiadványból néhány figyelmet érdemlő adat: – Hat új atomerőművi blokkot kapcsoltak az elektromos hálózatra 2004-ben [Kína: Quinshan 610 MW teljesítményű nyomottvizes reaktor; Japán: Hamaoka-5 1325 MW-os korszerűsített vízforraló reaktor (Advanced Boiling Water Reactor); Ukrajna: Hmelnickij-2 és Rovno-4, egyenként 950 MW-os nyomottvizes reaktor; Dél–Korea: Ulchin-6, 960 MW-os nyomottvizes reaktor; Oroszország: Kalinyin-3, 950 MW-os nyomottvizes reaktor]. – A kanadai Bruce A erőmű harmadik, 750 MW teljesítményű egységét hatéves szünet után ismét rákapcsolták a hálózatra. – Leállították a litvániai Ignalina első, valamint az egyesült-királyságbeli Chapelcross erőmű harmadik reaktorát. – Az indiai Kalpakkamban megkezdődött az 500 MW teljesítményű gyorsszaporító reaktor építése. – Az Észak-oroszországi Arhangelszk körzetében létesül az első tengeren úszó atomerőművi blokk. – Ukrajnában várhatóan 2011-2013-ra megépül a Hmelnickij-3 atomerőművi blokk A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint 2005 januárjában 441 atomreaktor üzemelt, összesen 367.422 MW kapacitással, s jelenleg 25 atomerőművi blokk van létesítési fázisban. Új atomerőművi blokk kezdte meg áramszolgáltatását Japánban Megkezdte üzemszerű villamos-energia szolgáltatását a Hamaoka-5 atomerőművi blokk, amely Japán 53. működő áramtermelő reaktora. Az 1.325 MW teljesítményű korszerűsített vízforraló reaktort – ultra-hatásfokú turbinája alapján – az ország leghatékonyabb reaktorblokkjának tekintik. A létesítendő ausztráliai kutató reaktor elnevezése Az Ausztrál Nukleáris Tudományos és Technológiai Intézet (ANSTO) bejelentette, hogy a Sydney közelében létesítendő kutató reaktor az OPAL nevet kapja (Open Pool Australian Light-water-reactor). Az ANSTO jelenleg az ausztrál nukleáris orvostudományban felhasznált radiofarmakonok több mint 70%-át készíti. Az OPAL üzembe helyezésével az orvosi célú izotópok termelése megnégyszereződik, továbbá egyes, az országban jelenleg el nem érhető radiofarmakonok termelése is lehetővé válik. A jelentősen (ezerszeresen) megnövelt neutron-fluxusú reaktor egyben atomszerkezeti vizsgálatokra is alkalmas lesz. Az US Nukleáris Biztonsági Hatóságának véleménye az új fejlesztések irányulásáról Az US Nukleáris Biztonsági Hatóságának (NRC) vezetője óvatosságra szólította fel az atomipart, amikor „evolúciót és nem revoluciót” javasol az új atomerőművi reaktorok kifejlesztése terén. Szerinte a túlságosan sok inováció ugyan forradalmasíthatja az energiatermelést, de bizonyos mértékben kockázatot is magában rejt. A hatóság több mint harmincéves gyakorlattal rendelkezik a nyomottvizes- és vízforraló reaktorok engedélyezése terén, ezért az új fejlesztések evolúciós irányát részesíti előnyben. Hatályba lépett a Kiotói Egyezmény 2005. február 16.-án vált hatályossá a Kiotói Egyezmény, amely korlátozza az üvegház-hatású gázok kibocsátását. A 35 fejlett ipari országot, valamint az Európai uniót a szerződés arra kötelezi, hogy a hat üvegház-hatású gáz kibocsátást az 1990 éves szint alá csökkentse a 2008-2012 közötti időpontig. Az atomenergia alkalmazása – ismerten – elősegíti a fenti célok hatékony megvalósítását. A brit mérnökkamara véleménye A brit mérnökkamara (ICE) arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit nagyközönség nincsen tisztában azzal, mennyire fontos és sürgős a jövő energiapolitikájának kialakítása és új atomerőművek építése. A brit villamos energia ellátás 22%-át olyan atomerőművek adják, amelyeket a következő tizenöt évben koruk miatt várhatóan le fognak állítani. A felhívás hangsúlyozza, hogy ha lemondanak új atomerőművek építéséről, a mindenki által támogatott megújuló erőforrások még hosszú ideig nem lesznek képesek az ország biztonságos energia ellátását biztosítani. Bush elnök az atomerőművek újbóli építése mellett nyilatkozott Az ország energiapolitikája meghatározásának céljából Ohioban rendezett konferencián G. Bush elnök beszédében hangsúlyozta, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak szüksége van a tiszta és biztonságos atomenergia alkalmazására. Szükség van új atomerőművek építésére egyrészt az üvegház hatású gázok kibocsátásának, másrészt a külföldi olaj-függőség csökkentése céljából. Az Amerikai Egyesült Államokban 1970 óta nem építettek új atomerőművet. Nemzeti dozimetriai adatbank létesült Franciaországban Ionizáló sugárzásnak rendszeresen kitett dolgozókat érő sugárzás-mérési (dozimetriai) adatok nyomon követhetősége érdekében nemzeti adatbank létesült Franciaországban. Az adatbank az iparban, egészségügyben, katonaságnál alkalmazott mintegy 250.000 dolgozó egyéni adatait és dozimetriai „történéseit” rögzíti. A rendszer orvosok, sugárvédelmi szakemberek és az érdekelt hatóságok részére gyors és hatékony intézkedésekhez szükséges információkat szolgáltat. (Magyarországon az Országos Személyi Dozimetria Nyilvántartás a „feljegyzési szintet” elérő, vagy meghaladó adatokat 1966-tól papíralapú formában, 1972-től digitális formában rögzíti – Szerk.). Teljesítménynövelés a hollandiai Borssele atomerőműben Holland hatóságok közlése szerint az ország egyetlen atomerőművi blokkjának teljesítményét 2006-ig 30 MW-tal megnövelik. A jelenleg 449 MW teljesítményű, 32 éve működő reaktor turbina rendszerét és biztonsági berendezéseit a Siemens cég újítja fel. Folytatódik a romániai atomerőmű-program A romániai Cernavoda erőmű második – épülő – egysége 75%-os készültséget ért el. A Pitesti-i fűtőelemgyár megnövelte kapacitását, hogy a Cernavoda-2 blokk indításához szükséges fűtőelemek időben rendelkezésre álljanak. 2004-ben a Cernavoda–1 blokk 5,1 TWh áramtermelése az ország áramellátásának 12%-át adta. Előkészületben van egy a harmadik blokk építését, majd üzemeltetését biztosító vállalat létrehozása. Egy bécsi bírósági döntés elutasítása Szlovákiában A Szlovák Köztársaság Nukleáris Biztonsági Hatósága elutasította egy bécsi kerületi bíróság – magán kezdeményezésre hozott – határozatát, mely szerint az Ausztriához-közeli Mohovce két VVER-440 típusú atomreaktora veszélyt jelent az osztrákokra. A szlovák hatóság megállapítása szerint az erőmű biztonságosságát nemzetközi szakértők – köztük osztrákok – rendszeresen ellenőrzik. Ismételten megállapítást nyert, hogy az erőmű a szlovák és a nemzetközi biztonsági szabványokkal megegyezően működik. Légtérkorlátozás a nukleáris létesítmények térségében Svájcban A svájci polgári légi közlekedési hatóság rendelete szerint nukleáris létesítmények felett, azok másfél kilométeres körzetében áthaladó repülőgépeknek legalább a föld felett 1000 méter magasságban kell repülniük. (A magyar előírások szerint a Paksi Atomerőmű biztonsági körzete 3 km, a legkisebb megengedett repülési magasság 2300 méter – Szerk.) Új atomreaktor-blokk üzembe helyezése Indiában Az indiai Mumbaitól északra mintegy 100 km-re fekvő Tarapur atomerőműben épült Tarapur–4 atomerőművi reaktor elérte a kritikus szintet. A 490 MW teljesítményű nyomott–nehézvizes reaktor India jelenleg legnagyobb egysége. Villamosenergia-termelése előreláthatólag ez év augusztusában kezdődik. Szerződés a negyedik-generációs atomerőművek kutatásának felgyorsítására Franciaország, Japán, Kanada, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok szerződést kötött a korszerűsített atomerőmű-rendszer, az ún. IV generációs atomerőművek létrehozására irányuló közös kutatások felgyorsítására. Ezek hatékonyabbak, költségkímélőbbek és hadászati célú felhasználásra kevésbé alkalmasak lesznek. Az atomenergia szerepe a fejlődő országok energia szükségletének biztosításában Mohamed ElBaradei, a NAÜ főigazgatója egy Párizsban rendezett miniszteri konferencián felhívta a figyelmet az atomenergia jelentőségére a fejlődő országok villamosenergia-igényének biztosításában. Példaként említette, hogy a személyenkénti villamos-energiafogyasztás Ghánában évi 30 kWh, Nigériában mintegy 70 kWh, szemben a franciák évi 7.300 kWh fogyasztásával. Számos fejlődő ország energia-igénye kisebb atomerőművek üzembe helyezésével kielégíthető lenne. A svédek fokozott mértékben támogatják az atomenergiát Ez év elején készült közvélemény kutatás szerint a megkérdezettek 83 százaléka a már üzemelő áramtermelő reaktorok működését fenntartaná, ill. azokat újakkal helyettesítené. Mindössze 13 % helyeselné a jelenleg működő 11 reaktor azonnali leállítását. Az 1027 fős felmérést a svéd TEMO közvélemény kutató intézet végezte. Két sugaras esemény minősítése A Francia Atomenergia Bizottság (Párizs közeli) Orsayban működő egyik laboratóriumában orvosi (fluor-18-cal jelzett) radiofarmakon gyártása közben az egyik munkatárs kézzel nyúlt az automata rendszerbe és jobb karja nagyobb dózist kapott. Az eseményt az INES skála 2. fokozatába sorolták. A kaliforniai Carsonban két radiográfus egy nagy sugárforrás (irídium-192) meghibásodása miatt a megengedettnél nagyobb dózist kapott, az eseményt az INES skála 2. fokozatába sorolták. Mindkét esetben intézkedés történt a hasonló esetek megismétlődésének kizárására.