2025.10.30
Helyreállították a Zaporizzsjai Atomerőmű külső áramellátását
2025.10.03
Tájékoztatás a zaporizzsjai, valamint a csernobili atomerőművet ért áramkimaradásokról
2025.09.23
Tájékoztatás Ukrajna nukleáris biztonsági helyzetét érintő eseményekről
2025.08.18
Tájékoztatás az Ukrajna nukleáris biztonsági helyzetét érintő eseményekről
2025.08.11
Tájékoztatás az ukrajnai Zaporizzsjai Atomerőművet érintő legújabb eseményekről
November 9-10-én "Nemzeti Nukleárisbaleset-elhárítási Törzsvezetési Gyakorlat" zajlott Magyarországon. A kétnapos, átfogó törzsvezetési gyakorlaton, részt vett a paksi telephelyen kívüli nukleárisbaleset-elhárításért felelős valamennyi szervezet. A nukleárisbaleset-elhárítási tevékenység rendszeres gyakorlása elősegíti, hogy tényleges veszélyhelyzetben minden résztvevő ismerje és gördülékenyen lássa el feladatait. A katasztrófák elleni védekezésről szóló ún. Katasztrófatörvény (1999. évi LXXIV. tv.) szerint minden típusú katasztrófa esetén a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) a legfőbb irányító szerv. A KKB-t a Belügyminiszter irányítja, helyettese – nukleáris veszélyhelyzetben – az OAH Főigazgatója. Nukleáris veszélyhelyzet esetén a KKB Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottsága készíti elő a döntéseket, és az Operatív Törzs feladata a végrehajtás. A két munkabizottság delegált tagjai az érdekelt minisztériumok és országos szervezetek szakértői. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központot, valamint Veszélyhelyzeti Központot működtet. A Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság munkáját az Országos Atomenergia Hivatal Baleset-elhárítási Szervezete (OAH BESZ) döntés-előkészítő szervezetként segíti. Az OAH BESZ feladata nukleáris veszélyhelyzet esetén a környezeti radiológiai helyzet és a várható következmények értékelése, valamint a lakosság védelmét célzó óvintézkedések javaslatának elkészítése a döntéshozó szervezetek számára. Ezen felül bármely Magyarországon vagy külföldön történt nukleáris vagy radiológiai esemény esetén az OAH nemzetközi kapcsolattartási pontként értesíti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, az Európai Uniót és a Magyarországgal kétoldalú gyorsértesítési egyezményt kötött országokat (Ausztriát, Csehországot, Horvátországot, Németországot, Romániát, Szlovákiát, Szlovéniát, Ukrajnát). Az OAH e feladatok ellátására hozta létre a CERTA (Centre for Emergency Response, Training and Analysis) Veszélyhelyzeti Intézkedési, Gyakorló és Elemző Központot. A CERTA csak nukleáris vagy radiológiai veszélyhelyzetben, illetve gyakorlatok esetén működik, és kizárólag a baleset-elhárítási feladatok ellátására és gyakorlására szolgál. Az OAH BESZ radiológiai és nukleáris szakértőit különféle számítógépes szimulátor és elemző szoftverek segítik. A CERTA lehetőségeiről és működéséről további információk találhatók az OAH honlapján. A novemberi gyakorlatot úgy tervezték, hogy a paksi atomerőműben bekövetkező gyors lefolyású baleset miatt kialakuló nukleáris veszélyhelyzet első 16 órájában a részt vevő szervezetek a vezetési szintek feladatainak ellátását, a szervezetek közötti együttműködést és kommunikációt gyakorolják. A nemzeti gyakorlat felkészítési, levezetési és értékelési tervét az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) közösen készítette. A műszaki forgatókönyvet – az OAH-val egyeztetve – a paksi atomerőmű szakemberei tervezték. A feltételezett üzemzavar primerköri csőtöréssel kezdődött. Az ezt követő teljes erőművi feszültségkiesés miatt a reaktorzóna hűtése nem működött, radioaktív anyagok kerültek a reaktorcsarnokba, amelyek a légtérbe is kijutottak. A hűtés kimaradása miatt a zóna maradandóan károsodott. Az üzemzavar kezdetétől számított mintegy öt óra után sikerült az aktív zóna hűtését ismételten biztosítani, további 30 perc után pedig a kibocsátást jelentősen csökkenteni. A novemberi gyakorlat céljai között szerepelt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásai alapján készített baleset-elhárítási intézkedési tervek alkalmasságának vizsgálata, a felső szintű döntéshozatal, valamint az országos, ágazati, megyei és területi szinten a nukleárisbaleset-elhárításban érintett szervezetek tevékenységének gyakorlása. A célok között szerepelt a hatóságok és a média együttműködésének ellenőrzése s az illetékes külföldi hatóságok, kormányszervek és nemzetközi szervezetek valós idejű – a nemzetközi egyezmények szerinti – tájékoztatásának gyakorlása. Az Országos Atomenergia Hivatal Baleset-elhárítási Szervezete a gyakorlat mindkét napján ellátta a Baleset-elhárítási és Intézkedési Tervben előírt feladatait, a működésbe lépés után értesítette a hazai és nemzetközi szervezeteket a szimulált nukleáris veszélyhelyzetről. A nukleáris csoport folyamatosan figyelte az atomerőmű állapotát, elemezte a nukleáris helyzetet. A sugárvédelmi csoport terjedésszámító számítógépes szoftver segítségével szimulálta a radioaktív anyagok környezeti terjedését és lakossági óvintézkedési javaslatokat fogalmazott meg. A vezetési csoport óvintézkedési javaslatokat tett a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság számára. A lakosság tájékoztatása érdekében az OAH BESZ baleset-elhárítással kapcsolatos tevékenységéről magyar és angol nyelven sajtóközleményeket adott ki. A baleset-elhárítási szervezet munkatársai jól felkészülten látták el feladataikat. A gyakorlatot hazai és külföldi megfigyelők is sikeresnek értékelték.
