Felkészültünk a NAÜ ARTEMIS-missziójának fogadására

Interjú Lázár Istvánnal

„Egy ilyen nemzetközi felülvizsgálat a tapasztalatcseréről, a tanulásról szól.” 2022. március 21-én érkezik hazánkba a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ARTEMIS-missziója, amelynek során külföldi szakemberekből álló delegáció vizsgálja meg a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére kialakított hazai rendszert. Ennek apropóján Lázár Istvánnal, az Országos Atomenergia Hivatal főosztályvezetőjével készítettünk interjút, aki az OAH részéről a misszió szakmai felelőse.

Mit érdemes tudni a NAÜ ARTEMIS-missziójáról? Pontosan mit fognak vizsgálni a szakemberek?

A NAÜ a nukleáris biztonság területén régóta működtet egy nemzetközi felülvizsgálatokat végző szolgáltatást, amelyet az ezirányú kötelezettségeknek megfelelően már Magyarország is többször igénybe vett, ez az IRRS (Integrated Regulatory Review Service). A 2011-es, kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal foglalkozó, Magyarországra is kötelező EU-irányelv előírja, hogy minden tagállamnak legyen olyan nemzeti politikája és ezt megvalósító programja, amely a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok „bölcsőtől a sírig” tartó teljes kezelését – beleértve a végleges elhelyezésüket is – magába foglalja, valamint azt is, hogy ezen nemzeti programok megvalósítását 10 évente nemzetközi felülvizsgálatnak kell alávetni. Mivel ez egy jelentős új feladat volt, így a nemzetközi szervezetek új szolgáltatásokat alakítottak ki ennek érdekében. A NAÜ életre hívta az IRRS mintájára az ARTEMIS (Integrated Review Service for Radioactive Waste and Spent Fuel Management, Decommissioning and Remediation) felülvizsgálati rendszerét, amelynek segítségével – egyébként a világ összes országa – már megmérettetheti a saját nemzeti rendszerének megfelelőségét. Magyarország az első ARTEMIS felülvizsgálati missziót eredetileg 2021-re hívta meg, de ezt a járványhelyzet miatt közösen átütemezték a felek, s így idén, 2022. március 20-29 között valósul meg.

A dán, finn, francia, svéd és litván szakértőkből álló felülvizsgáló csapat a NAÜ szakembereinek segítségével azt fogja majdnem 10 napon át vizsgálni, hogy Magyarország kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti programja, valamint annak előrehaladása, mennyire van összhangban a NAÜ vonatkozó előírásaival, röviden: a nemzeti rendszerünk megfelelően biztosítja-e ezen különleges anyagok biztonságos kezelését.

Eddig milyen, az előkészítéshez kapcsolódó lépések történtek?

Első lépésként meghatároztuk az érintett szervezeteket, majd elkezdődött a közös munka, amelynek elsődleges célja egy – a teljes magyarországi rendszert átvizsgáló – önértékelés elkészítése volt.

Mivel a magyarországi kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelése – beleértve a vonatkozó nemzeti program tervezése és végrehajtása – egy erre feljogosított állami szervezet, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. feladata, így az RHK Kft. a felkészülés és a felülvizsgálat legmeghatározóbb nemzeti szereplője is.

A vonatkozó magyar jogszabályok, a témát érintő korábbi nemzeti jelentések és az önértékelés anyaga képezte a felülvizsgáló csapatnak 2021 év végéig benyújtott – angolra lefordított – dokumentumok körét. Ezek előzetes értékelése alapján a felülvizsgáló csapattól február közepén kaptunk egy nagyságrendileg 60 kérdésből álló kérdéssort, melynek megválaszolása folyamatban van.

A kapott kérdések mentén készülünk szakmai előadásokkal a felülvizsgálat első négy napjára, hogy a nemzeti rendszerünk sajátosságait alaposan és még érthetőbben bemutathassuk, s a szakértők minden kérdését megválaszolhassuk.

Mi történik a felülvizsgálat után, milyen feladatok adódhatnak majd?

A felülvizsgálat tapasztalatait egy összefoglaló jelentés tartalmazza majd, amelyet a NAÜ készít el.

Ezen a területen minden nemzetközi felülvizsgálat célja - ami ennek a jelentésnek is a legfőbb tartalmi eleme lesz –, hogy ajánlásokkal, javaslatokkal segítse a tagországokat, a jógyakorlatok azonosítása mellett (amennyiben lehetőség van erre). Az ajánlások és javaslatok száma nem a felülvizsgált tagállam tevékenységét minősíti, azok csak iránymutatást adnak a szükséges, illetve lehetséges fejlesztésekkel kapcsolatban. Mivel az EU által előírt nemzetközi felülvizsgálatok gyakorisága minimum 10 év ezen a területen is, így a továbbiakban az ARTEMIS-felülvizsgálatoknak is rendszeresen lesz lehetőségük a korábbi missziók alatt meghatározott ajánlások szerinti előrehaladás értékelésére is.

Alapvetően egy ilyen nemzetközi felülvizsgálat a tanulásról, tapasztalatcseréről szól, melynek során nemcsak a felülvizsgált szervezet – jelen esetben nemzeti rendszer – profitál mindenképpen, de maguk a felülvizsgálók (sőt a résztvevő nemzetközi szervezetek) is, hiszen olyan problémákkal és megoldásokkal találkoznak, amelyeket majd a saját gyakorlatukban is hasznosíthatnak.