ATDR

SajatosEnaplo


Részletes kereső

Magyarorszag.hu

Kozadat.hu

IRRS-misszió szeptemberben: az előzetes információs csomag már a NAÜ-nél

2018.08.22

Magyarország meghívására 2015-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői delegációja felülvizsgálta a teljes nukleáris hatósági rendszert (IRRS-misszió), idén szeptemberben újra hazánkba érkezik a misszió, hogy áttekintse az azóta elért eredményeket. Különleges alkalom lesz a NAÜ számára is, mivel ez a századik IRRS-misszió a nemzetközi szervezet életében. Hol tartunk most, milyen feladatok állnak még előttünk? Interjú Nyisztor Dániellel, az Országos Atomenergia Hivatal közigazgatási tanácsadójával, az IRRS-projekt vezetőjével.


Három évvel ezelőtt szintén készítettem egy interjút veled, akkor elsősorban az előzetes információs csomagról beszélgettünk (ARM – Advance Reference Material), valamint arról, hogy egyáltalán mire is készülünk. 2015-ben jelentős tapasztalatokat szereztünk mindannyian a misszióról, hogy hogyan is működik egy ilyen nemzetközi felülvizsgálat. Kezdjük talán azzal, hogy 2015-ben mindamellett, hogy megállapították: Magyarország megfelel a NAÜ követelményeinek, számos jobbító szándékú észrevételt és ajánlást kaptunk.

Melyek voltak a legjelentősebb észrevételek?

Összesen negyvenkettő észrevételt és ajánlást kapott hazánk, amelyek részben a nukleáris területhez kapcsolódó egyes hatóságokra vonatkoztak (az OAH-ra, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalra és a Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályára), illetve részben rendszerszintűek voltak. Ezek néha olyan általánosabb észrevételek voltak, mint például az, hogy a hatóságok közötti koordináció és együttműködés hatékonyságát javítsuk, növeljük a közös, be nem jelentett ellenőrzések számát, segítsük elő a biztonsági kultúra erősítését. A minőségügyi rendszerre is kitértek a javaslatok, amelyek az OAH-t csak kisebb mértékben érintették, a társhatóságoknál jelentősebb megállapításokat tettek. Említhető még az érvényesítési tevékenység kapcsán a magasabb és alacsonyabb szintű dokumentumok kidolgozottságának hiányossága, vagy éppen a nemzetközi ajánlások rendszeres, szisztematikus követése és a hazai szabályozásban történő beemelése, amelyben leginkább a társhatóságoknak kellett fejlődnie.

Néhány fontosabb témakört a missziót követően kiadott sajtóközleményben is kiemeltek:  az egyik ilyen a hatóság függetlenségének kérdése. Itt nem az engedélyesektől történő függetlenégre kell gondolni – ez természetesen fel sem merült, mint probléma – , hanem a kormányzattól történő minél nagyobb mértékű anyagi és szervezeti függetlenségre. Ezt a kérdést részben sikerült csak rendezni, hiszen az anyagi juttatások kapcsán régóta jelezzük a kormányzatnak, hogy az iparághoz képest alacsonyabb fizetések jelentősen nehezítik a megfelelő szakemberek felvételét, a felvett munkatársak megtartását. A függetlenség kapcsán a misszió kifogásolta, hogy az OAH és annak legnagyobb engedélyese egy minisztérium alá tartoznak. Bár szeretném kiemelni, hogy szakmai döntéseiben az OAH független (ezt az Atomtörvény is garantálja). A korábbi ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal esetén ugyanez volt a helyzet: a szabályozó hatóság és az egészségügyi szektor, amely sugárforrásokat alkalmaz, szintén egy minisztérium alá tartoztak.

Említhetem még az eljárási időtartamok kapcsán tett észrevételét a missziónak, amely kérdéskör túlmutat az OAH keretein, mivel ezek az időtartamok egyrészt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényből (Ákr.), másrészt az Atomtörvényből erednek, ám ezek olyan mértékű kitolása, amelyet a misszió javasol, messze túlmutat az OAH hatáskörén, másrészt az ország jogszabályi környezete sem feltétlenül teszi ezt lehetővé. Bár hozzá kell tenni, hogy a kérdésben sikerült előrelépést elérni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény utódjaként kiadott Ákr. esetén, azonban nem annyit, amennyit az OAH szeretett volna.

Hogyan hasznosult a misszió által készített jelentés?

Ahogy a korábbi interjúban is jeleztem, a 2015-ös missziót megelőzően önértékelést, majd annak alapján SWOT (gyengeségeket, erősségeket, lehetőségeket és veszélyeket felmérő) elemzést végeztünk. Ennek az eredménye egy akcióterv volt, amelyet már a 2015-ös misszió érkezése előtt összeállítottunk, a missziójelentés alapján pedig frissítettünk, a szükséges új feladatokkal kiegészítettünk. Ez a kiegészített akcióterv adta a gerincét annak a munkának, amelyet az elmúlt három évben végeztünk azért, hogy az elhatározott feladatokat a követőmisszió 2018. szeptemberi érkezéséig el tudjuk végezni. A jelentésben meghatározott jobbító szándékú ajánlások és javaslatok mind azt célozzák, hogy az OAH a vizsgált területek mindegyikén minél jobban meg tudjon felelni a hazai jogszabályi környezetbe is átültetett NAÜ-elvárásoknak.

Fontos kiemelni, hogy ezek a javaslatok, ajánlások nem azt jelentik, hogy az OAH nem felel meg az elvárásoknak, csak a lehetséges fejlesztési irányokra világítanak rá. A NAÜ IRRS-missziójának összességében az a célja, hogy segítse az országokat a jogszabályi környezetük folyamatos javításában, a nemzetközi irányok követésében, valamint abban, hogy minél jobban megfeleljenek a nemzetközi elvárásoknak. A missziók során külön figyelmet fordítanak az adott ország jógyakorlataira, amelyet aztán nemzetközi szinten is hasznosítanak. Kiemelendő, hogy a 2015-ös misszió több (6 db) jógyakorlatot is azonosított az OAH-nál.

Miben különbözik a mostani IRRS-misszió a korábbitól?

Ez a misszió a 2015-ben lezajlott misszióhoz képest kisebb léptékű lesz, mutatja ezt az is, hogy feleannyi felülvizsgáló érkezik hazánkba idén. Ez annak köszönhető, hogy most a misszió feladata a 2015-ös észrevételek kezelésének ellenőrzése, ami nem igényel annyi erőforrást, mint egy hatósági rendszer komplett áttekintése, ami 2015-ben történt. A neve is innen ered - Follow-up” vagyis „követő” misszió, ami az eredeti misszió eredményeit „követi”, ellenőrzi. Ez megmutatkozik a misszió időtartamában is, mivel a 2015-ös misszió 2 hétig tartott, ez most várhatóan 6 munkanapot vesz igénybe. Szerencsére a félkészülés tekintetében is kisebb erőforrásokat igényel ez a követőmisszió. Ugyanakkor a háttér szervezése annak érdekében, hogy a misszió zökkenőmentes legyen, nem jelent lényegesen kevesebb feladatot a háttérben tevékenykedő szervezőknek, összehasonlítva a korábbi misszióval.

Ezután a misszió után is készül jelentés? Ez miben lesz meghatározó számunkra?

Természetesen készül, hiszen a misszió az elvégzett munkáját jelentésben foglalja össze, illetve az egyes területeken részletesen is leírja, hogy milyen körülmények ismerete mellett jutott egy-egy következtetésre. A mostani követőmisszió során készülő jelentés azt fogja taglalni, hogy a 2015-ös misszió során tett ajánlások és javaslatok tekintetében milyen lépéseket tettek az OAH-n kívül érintett hatóságok (környezetvédelem és ÁNTSZ) és sikerült-e az adott kérdéseket megoldani.

Fontos kiemelni, hogy az ajánlások között szerepelnek olyanok is, amelyek túlmutatnak az érintett hatóságokon, amelyek elsősorban a kormányzat számára fogalmaznak meg feladatokat. Ezeket továbbítottuk az illetékes minisztériumokba, és kértük segítségüket és közreműködésüket azok megoldásában.

Mindezekkel együtt úgy látjuk, hogy az ajánlások és javaslatok többségét sikerült megoldani és azon leszünk, hogy ezt a felülvizsgálók is hasonlóképpen gondolják a misszió folyamán.

Fontos, hogy a misszió végeredménye, az országról készült összefoglaló jelentés nyilvános lesz, illetve a misszió utolsó napján a NAÜ sajtóközleményt ad ki, amelyet mi is közzéteszünk angolul és magyarul.

Az interjút Körmendi Gábor, az OAH tájékoztatási felelőse készítette.

A 2015-ben készített interjút itt olvashatja, az IRRS-missziót követően kiadott sajtóközleményt itt találhatja, a jelentést innen töltheti le , az akciótervről szóló hírünket ide kattintva érheti el.



Facebook megosztás