Új atomerőművi blokkok létesítésének hatósági felügyelete

Az Atv. 17. § (8) bekezdése, illetve az 1/2022. (IV. 29.) OAH rendelet 24. §-a alapján a nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárásának megindítása előtt a nukleáris létesítmény engedélyese az előzetes biztonsági tájékoztató (a továbbiakban: EBT) benyújtásával tájékoztathatja az OAH-t a tervezett nukleáris létesítmény biztonsági követelményeknek való előzetes megfeleléséről. Az EBT benyújtásával a létesítési engedélyezési eljárás időtartama 18 hónapról 12 hónapra csökken. Az eljárás indokolt esetben, legfeljebb három hónappal hosszabbítható meg [Atv. 12/B. § (1) bekezdés].

A létesítési engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy a telephelyen a bemutatott nukleáris létesítmény felépíthető és biztonságosan üzemeltethető, a telephelyjellemzőket teljeskörűen figyelembe vették és a külső veszélyeztető tényezőkkel szemben a létesítmény megfelelő védelemmel rendelkezik.

A létesítési engedély iránti kérelemhez az engedélyes mellékeli az Előzetes Biztonsági Jelentést (a továbbiakban: EBJ) és a műszaki megalapozást. Az EBJ-nek és a megalapozó dokumentációnak olyan részletességűnek kell lennie, hogy az OAH további dokumentáció bekérése nélkül meg tudjon győződni a követelmények teljesüléséről. Az engedélykérelem alapján az OAH meghatározza a visszatartási pontokat (lásd az NBSZ 9.3.4.0400. pontját) és megtervezi az ellenőrzéseit. A létesítési engedélyezéssel kapcsolatos részletes követelményeket az NBSZ 1.2.3.0100.-1.2.3.0600. pontjai tartalmazzák.

A Paks II. Atomerőmű Zrt. (Paks II. Zrt.) mint engedélyes – 2015. szeptember 1-jén – benyújtotta az új atomerőművi blokkokról készült EBT-t, amely által az OAH szakemberei felkészülési információhoz jutottak a tervezett atomerőműről a létesítésiengedély-kérelem elbírálásához. Az EBT-ben a tervezett atomerőművel azonos típusú, üzemelő vagy létesítés alatt álló blokkokra vonatkozó információkat felhasználva mutatta be az engedélyes a blokktípus hazai követelményeknek való előzetes megfelelését, illetve az azoktól való esetleges eltéréseket.

Ezt követően a Paks II. Zrt. – 2020. június 30-án – benyújtotta a paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok létesítési engedélye iránti kérelmét. Ez alapján 2020. július 1-jén elindult az engedélyezési eljárás, amelynek keretében arról kellett döntenie az OAH-nak, hogy a jogszabályoknak megfelelő módon, biztonságosan felépíthetők és üzemeltethetők lesznek-e az új atomerőművi blokkok.

Az OAH már a kérelem benyújtását megelőzően, előzetesen kialakította a létesítési engedély iránti kérelem feldolgozását célzó munkaprogramot, amely az engedélyes által benyújtott – több mint 37.000 oldalnyi EBJ, 40.000 oldalnyi megalapozó és kiegészítő dokumentum, és az eljárás során bekért több mint 200.000 oldalnyi – dokumentáció teljes körű, ütemezett és szakszerű feldolgozását és elbírálását segítette. A munkaterv részletesen meghatározta a létesítési engedély iránti kérelem értékelésében, illetve a munka támogatásában részt vevők számára a szervezeti hátteret, a munkafolyamatokat, valamint a határidőket és a feladatokat.

A feladat összetettségét jól jelzi, hogy az eljárás alatt az OAH akkor 180 fős szervezetének több mint a fele közvetlenül részt vett az engedélyezéshez kapcsolódó munkában. Emellett az OAH biztosította valamennyi hatósági tevékenységének ellátását is, tehát a hazai nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók üzemeltetésének, valamint az atomenergia egyéb felhasználásának hatósági felügyeletét, nemzetközi kötelezettségeinek ellátását. A hatékonyság érdekében 15 szakterületi értékelőcsoportban zajlott a kérelem szakmai értékelése: az operatív irányítást végző szervezeti egység adta ki a feladatokat, illetve ez a szervezeti egység koordinálta az értékelést is. Számos kontrollmechanizmust tartalmazott a rendszer, ezen kívül minőségellenőr és stratégiai felügyelet is segítette a feladatok elvégzését. A különböző értékelőcsoportok hazai és nemzetközi külső szakértőket vontak be az értékelési munkába. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) 2020. év végi kezdettel indította el a létesítési engedély iránti kérelem alapját képező EBJ-t, valamint a Valószínűségi Biztonsági Elemzéseket értékelő misszióit.

A missziók célja volt, hogy az OAH megbízásából, a NAÜ koordinálásában egy független nemzetközi szakértőcsoport is értékelje a létesítési engedély iránti kérelem alapját képező EBJ-t és a hozzátartozó Valószínűségi Biztonsági Elemzéseket. Az értékelési folyamat során azt vizsgálták a missziók, hogy a Paksra tervezett új blokkok megfelelnek-e a NAÜ biztonsági szabványainak, és az észrevételeiről jelentést készített, amelyet az OAH az engedélyezési eljárása során figyelembe vett.

Az OAH a létesítési engedélyezési eljárás alatt is folyamatosan nyomon követte, ellenőrizte és értékelte a Paks II. Zrt. tevékenységét. Az OAH számos ellenőrzést végzett, többek között a tervellenőrzés, a beszállítói felügyelet, a képzések, az irányítási rendszer fejlesztése területén, valamint kiemelten figyelte a helyszíni tevékenységeket, így a felvonulási épületek kivitelezését és a helyszíni geotechnikai vizsgálatok végrehajtását. Az OAH kiemelt figyelmet szentelt annak is, hogy a beruházási terület szomszédságában üzemelő Paksi Atomerőmű, valamint a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója is biztonságosan üzemeljen a létesítés ideje alatt is.

Az engedélyezés előrehaladtával, több engedélyezési eljárás is zajlott párhuzamosan a hivatalban, amelyek egy részét már a létesítési engedély kiadása előtt el kellett bírálni, másik részüknél csak a létesítési engedély kiadását követően dönthetett az OAH. Az NBSZ szerint a létesítésiengedély-kérelem benyújtását követően legkorábban három hónappal később lehet benyújtani építésiengedély-kérelmeket bizonyos terület-előkészítő munkálatokra (pl. talajszilárdítás, talajkiemelés, résfalazás), valamint a hosszú gyártási idejű berendezések (pl. reaktortartály) gyártására vonatkozó engedélykérelmeket. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen engedélyek birtokában is csak saját kockázatára végezhet az engedélyes munkát, mivel a létesítésiengedély-kérelem vizsgálata során felmerülő észrevételek befolyásolhatják a többi engedélyezési eljárást (így például szükség esetén akár módosíthatók vagy visszavonhatók a már kiadott engedélyek). A nukleáris biztonság szempontjából fontos építmények építési engedélyezési eljárása is megkezdődött a három hónapos határidőt követően, azonban ezen engedélyeket az OAH a létesítési engedély kiadása előtt nem adhatta ki.

Az OAH 2022. augusztus 25-én kiadta Paks II. Zrt. számára a paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. blokkok létesítésére és előzetes Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervére (eNBEIT) vonatkozó engedélyt, valamint határozott ezen atomerőművi blokkok biztonsági övezetének kijelölése tárgyában. A biztonsági övezetnek hármas célja van: biztosítania kell a lakosság védelmét a nukleáris létesítmény normál üzemállapotban történő üzemeltetéséből adódó sugárterheléssel szemben, a nukleáris létesítmény védelmét a környezetében végzett emberi tevékenységgel szemben, továbbá a nukleáris létesítmény biztonságos üzemeltethetőségének megalapozásánál figyelembe vett körülmények tartós fennmaradását.

A létesítési engedélyezési eljárás során az OAH megállapította, hogy a benyújtott kérelem nukleáris biztonsági szempontból eleget tesz a hazai jogszabályi követelményeknek. A hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazásával, érvényesítve a nukleáris létesítmény biztonságának követelményét, az OAH a határozatában feltételeket és kötelezettségeket határozott meg. A létesítési engedély 10 évig hatályos.

A területelőkészítés

A talajvízszint feletti talajkiemelés során a termett talajt -5 m mélységig eltávolítják, majd ezt követően kezdődhet meg a talajszilárdítás és a résfalazás. A talajszilárdítás fő feladata a talajfolyósodás megakadályozása és a munkagödör vízzáróságának biztosítása alulról. A résfal fő feladata, hogy biztosítsa a munkagödör vízzáróságát oldalirányból, valamint, hogy csökkentse a munkagödör-víztelenítés hatását a meglévő atomerőművi blokkokra. A kiadott építési engedélyekben az OAH számos további feladatot és megállítási pontot írt elő, amelyek tovább segítik azt, hogy a kiviteli tervezés és kivitelezés nukleáris biztonság szempontjából megfelelően történjen. A terület-előkészítési tevékenység következő fő lépése a tervezett szintig történő talajkiemelés építési engedély kiadása volt, amelyre 2023. november 30-án került sor. .

Az építési engedélyek

A létesítési engedély kiadását követően nyílt lehetőség több további, a létesítési engedélyezési eljárás alatt beadott engedélykérelem esetében a döntés meghozatalára. Ilyenek voltak az 5. blokki nukleáris sziget hét épületének építési engedélyei, amelyeket 2022. augusztus 30-án adott ki az OAH. Ezt követően számos további építési engedély kiadásáráról döntött az OAH, amelyek megtalálhatók az OAH honlapján.

A létesítési engedély nem ad automatikusan engedélyt a rendszerek és rendszerelemek gyártására és beszerzésére. Ezen tevékenységek azt követően folytathatóak, ha arra az OAH engedélyt adott, vagy a vonatkozó bejelentést tudomásul vette vagy az engedélyes a tájékoztatási kötelezettségét teljesítette.

Eddig a Paks II. Zrt. a zónaolvadék-csapdák és a reaktorberendezések részét képző reaktortartályok gyártási engedély iránti kérelmét nyújtotta be az OAH-hoz, amelyek gyártását az OAH 2022. június 30-án és 2022. augusztus 25-én engedélyezte.

Az OAH rendszeres időközönként, de legalább ötévente felülvizsgálja a nukleáris biztonsági követelményeket meghatározó jogszabályokat, annak érdekében, hogy a tudomány és a technológia fejlődés legújabb eredményeit, valamint a hazai és nemzetközi tapasztalatokat figyelembe vegye. Ennek részeként az OAH 2022. és 2024. között elvégezte a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát és kezdeményezte a szükséges törvényi és rendeleti szintű jogszabálymódosítást.

Az Atv. módosítás bevezette a 2. és 3. biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek gyártása, beszerzése esetén a bejelentés-tudomásulvételi eljárást, illetve az eltérésbejelentés-tudomásulvételi eljárást, a 1/2022. (IV. 29.) OAH rendeletet módosító, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 1/2022. (IV. 29.) OAH rendelet módosításáról szóló 2/2024. (IV. 8.) OAH rendelet pedig elsősorban az új atomerőművi blokkok létesítését érintő új felügyeleti koncepció végrehajtási szabályait tartalmazza és a hatósági felügyelet hatékonyabb, a fokozatosság elvének jobban megfelelő, az adott létesítményi életciklushoz igazodó alkalmazását teszi lehetővé. A jogszabály alapján feljogosított független ellenőrző szervezet nyilvántartásáról, valamint az akkreditálás során érvényesítendő követelményekről szóló 1/2024. (IV. 8.) OAH rendelet szabályai az ellenőrzésekbe bevonható, független ellenőrző szervezetek nyilvántartását, valamint az akkreditálás során érvényesítendő követelményeket fedik le.

A hatósági rendszer felülvizsgálatának eredményeként elkészült új felügyeleti koncepció célja a hatósági felügyelet hatékonyságának erősítése, a nukleáris biztonság szintjének folyamatos fejlesztése, a hatósági felügyelet során a fokozatos megközelítés elvének szisztematikus érvényesítése, a rendszerelem szintű engedélyezés optimalizálása a létesítményi szintű engedélyezés erősítésével, az engedélyes irányítási rendszerének, belső folyamatainak, biztonsági kultúrájának, az engedélyesi felelősség alkalmazásának kiemelt ellenőrzése, valamint az ellenőrzések végrehajtásában harmadik fél bevonási lehetőségének megteremtése.

A felülvizsgálat eredményeként az 1-es Atomerőművi Rendszerek és Rendszerelemek Biztonsági Osztályba tartozó, azaz ABOS1 rendszerekre és rendszerelemekre vonatkozó szabályok nem változtak. Az ABOS2 és ABOS3 kategória vonatkozásában 2024. május 9-én hatályba léptek a gyártás és a beszerzés esetén alkalmazandó, a bejelentés-tudomásulvételi és eltérésbejelentés-tudomásulvételi eljárásokra vonatkozó rendelkezések.

A bejelentés-tudomásulvételi eljárás során az OAH a bejelentés tárgyában hoz döntést: a bejelentésben foglaltakat tudomásul veszi, a tudomásulvételt elutasítja, a tudomásulvételt feltételekhez köti, visszatartási, illetve megállítási pontot határoz meg. A bejelentés-tudomásulvételi eljárás során nincs helye hiánypótlásnak, és az eljárás más eljárással egyesítésének. A bejelentés-tudomásulvételi eljárásban a 15 munkanapos ügyintézési határidő a bejelentés OAH-hoz érkezését követő munkanapon kezdődik. Ha az ügyintézési határidőn belül az OAH nem hoz döntést, az engedélyes a bejelentéssel érintett tevékenységet az ügyintézési határidő utolsó napját követő naptól jogosult megkezdeni.

A bejelentéssel együtt benyújtott dokumentáció a bejelentést követően folyamatosan az OAH rendelkezésre áll, így – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - az OAH érvényesítési eljárást indít, szankciót alkalmazhat.

A bejelentés-tudomásulvételi eljárás mellett a jogalkotó megteremtette a gyártás vagy beszerzés kapcsán benyújtható tájékoztatás lehetőségét is. A tájékoztatás nem szignifikáns ABOS2 és ABOS3 rendszerek és rendszerelemek esetén lehetséges az OAH által előzetesen jóváhagyott kockázat szempontú fontosság elemzés módszertana és ennek eredménye alapján. A tájékoztatási kötelezettség teljesíthető automatikus értesítés melletti táv-adatszolgáltatás útján is.

Az új felügyeleti koncepció keretében az OAH 2025-ben 3 bejelentés-tudomásulvételi eljárást zárt le, és vette tudomásul ezekben a reaktortartályok zónapalástjainak, zónakosarainak és védőcső blokkjainak gyártásbejelentését.

Az üzembe helyezési engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy a nukleáris létesítmény a tervezői szándéknak megfelelően készült el, a megvalósult állapot összhangban van a jogszabályokban előírt követelményekkel. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a Végleges Biztonsági Jelentés előzetes változatát.

·        a fűtőelemkötegek első berakására az atomreaktorba,

·        a nukleáris létesítmény üzembe helyezési programjának végrehajtására,

·        a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerek, rendszerelemek aktív körülmények közötti próbáinak elvégzésére,

·        az atomerőművi blokk névleges teljesítményen történő üzemeltetésére az üzembe helyezési program sikeres végrehajtását követő időponttól az engedélyben meghatározott időtartamig.

Az üzembe helyezési engedély a kiadásától számított 12 hónapig hatályos. Az üzembe helyezési engedélyezéssel kapcsolatos részletes követelményeket az NBSZ 1.2.4.0100.-1.2.4.0600. pontjai tartalmazzák.

A nukleáris biztosítéki engedélyezés célja a nukleáris fegyverek (további) elterjedésének – a nukleáris anyagok nem békés célú felhasználásának – megelőzése, felismerése és megakadályozása. A megelőzés létesítményi szinten a nukleáris fegyverkezés megakadályozását elősegítő, ún. proliferáció-álló műszaki megoldásokkal, a nukleáris anyagok szigorú nyilvántartásának megkövetelésével, adatszolgáltatási kötelezettségek előírásával és hatósági ellenőrzésével, így az eltérítés és/vagy visszaélés korai felismerésének nagy valószínűsége miatti elrettentéssel valósítható meg.

A létesítményi szintű biztosítéki rendszerrel kapcsolatos azon jogszabályi követelményeket, amelyeket már a tervezés során figyelembe kell venni, az OAH Sg-2. sz. útmutatója – Új atomerőművi blokk biztosítéki (Safeguards) követelményeinek teljesítéséhez – foglalja össze. Az első biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az engedélyesnek a fűtőelemkötegek létesítménybe érkezése előtt legalább 7 hónappal be kell nyújtania.

Az üzemeltetési engedély iránti kérelemben össze kell foglalni az üzembe helyezési program végrehajtása során szükségessé vált, a Végleges Biztonsági Jelentést érintő változtatásokat, igazolni kell, hogy biztosított a nukleáris létesítményben keletkező radioaktív hulladék – ideértve atomreaktorok esetén a kiégett fűtőelemkötegeket – biztonságos, a tudomány legújabb, igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, tapasztalatokkal összhangban levő átmeneti tárolása vagy végleges elhelyezése.

Az üzemeltetési engedély birtokában a nukleáris létesítmény az engedélyben meghatározott feltételekkel és ideig üzemben tartható. Az OAH az adott nukleáris létesítmény üzemeltetési sajátosságait és egyéb körülményeket figyelembe véve határozza meg az üzemeltetési engedély időbeli hatályát, de az nem lehet hosszabb a nukleáris létesítmény tervezett üzemidejénél. Az üzemeltetési engedélyezéssel kapcsolatos részletes követelményeket az NBSZ 1.2.5.0100.-1.2.5.0800. pontjai tartalmazzák.

Az ellenőrzés

Az OAH folyamatosan – indokolt esetben nem bejelentett módon is – ellenőrzi a létesítés megvalósulását. Ennek részeként az építési területen negyedéves bejárásokat és heti ellenőrzéseket tart, bizonyos esetekben a társhatóságokkal közösen is. A munkálatok aktuális állásához igazodva, szükség szerint tart gépészeti, villamos, irányítástechnikai, építési tevékenységgel kapcsolatos, az engedélyes szervezetét és integrált irányítási rendszerét, az alkalmazott, belső eljárásokat, balesetelhárítási, fizikai védelmi, biztosítéki és a beszállítókat érintő ellenőrzéseket. Az OAH külföldi helyszíneken is ellenőriz: a szállítói minősítő és/vagy felügyeleti eljárások, szállítói értékelő eljárások és a berendezések gyártási felügyelete kapcsán.

Érvényesítés

A jogszabálytól vagy engedélyben tett előírástól való eltérés azonosítása esetén az OAH kötelezi az engedélyest annak kezelésére, megszüntetésére, illetve a szükséges intézkedések megtételére, hogy újabb eltérések, események bekövetkezése megelőzhető, vagy az ismételt bekövetkezés megakadályozható legyen.