Biztonságosak a magyarországi nukleáris létesítmények

Megfelelő a magyar nukleáris létesítmények biztonsági helyzete az atomenergia 2009., 2010. és 2011. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés szerint. A jelentést általános vitára alkalmasnak tartotta keddi ülésén az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága. Az atomenergia jelentős szerepet játszik a nemzetgazdaságban, a villamosenergia-termelésben, az iparban, de a mezőgazdaságban vagy a tudományos kutatás számos területén is - emelte ki Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára.

A jelentés által vizsgált időszak alatt Magyarországon összesen 1200 munkahelyen alkalmaztak radioaktív anyagot vagy ionizáló sugárzást előállító berendezést, sugárbaleset nem történt - közölte az államtitkár. A nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott jelentés egyebek között kitér arra: csaknem 16000 a rendszeres foglalkozási sugárterheléssel járó munkahelyeken dolgozó munkavállalók és egyéni vállalkozók száma. A dokumentum szerint a paksi atomerőmű 2009-ben 15427 gigawattóra villamos energiát termelt, és ezzel a hazai villamosenergia-termelés 43 százalékát adta. Az atomerőmű stratégiai jelentőségű az ország villamosenergia-ellátásában. A létesítmény 2010-ben 15760, 2011-ben 15685 gigawattóra áramot termelt. A jelentés emlékeztet arra is: 2011. március 11-én földrengés pusztított Japánban, ennek következtében baleset történt a fukusimai atomerőműben. Ez a baleset világszerte felvetette az atomerőművek természeti katasztrófákkal szembeni védettsége felülvizsgálatának igényét. Az Európai Unió Tanácsa célzott biztonsági felülvizsgálatot - stressz-teszt programot - javasolt, amelyhez Magyarország azonnal csatlakozott. 2011 második felében Európa több pontján a radioaktív jód koncentrációjának növekedését mérték a légtérben. Kiderült, hogy Budapesten, egy magyar cégnél folyó orvosi diagnosztikai és gyógyászati célú jód-izotóp gyártási folyamat során a szokásos mennyiséget többszörösen meghaladó mértékű radioaktív anyag került a légtérbe. Bár a kibocsátás teljes mértéke nem érte el az éves, hatóságilag jóváhagyott korlátot, a gyártást felfüggesztették és kivizsgálták a jelenség okát. A jelentés szerint 2011-ben fordulópontjához érkezett a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítására irányuló folyamat is. Az Országos Atomenergia Hivatal által meghatározott kritériumok alapján az atomerőmű összeállította és benyújtotta az 1. blokk üzemidő-hosszabbításának engedélyezéséhez szükséges biztonsági dokumentumokat. Forrás: MTI