Válogatás a NucNet híreiből – 2011 október

Válogatás a NucNet híreiből

A fukushimai atomerőmű balesete után az atomenergia szerepe újra mérlegre került a világban. A Nucnet híradásaiban folyamatosan és tényszerűen követte nyomon a legfontosabb történéseket, eseményeket, javaslatokat és döntéseket. A vitában kormányok, nemzetközi és nemzeti politikai és szakmai szervezetek, véleményformálók és döntéshozók egyaránt megszólaltak. Hírösszefoglalónkban az utóbbi hónapok pro és kontra érveit, a javaslatokat és az atomenergiát érintő legfontosabb eseményeket tekintjük át. Akik már döntöttek az atomerőművi energiatermelés leállításáról: Németország 2022-ig minden atomerőművét leállítja A német kormány megerősítette, hogy 2022-ig mind a tizenhét működő atomerőművét üzemen kívül helyezi. A német környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy nem indítják újra azt a hét legrégebbi atomerőművet, melyet a fukushimai atombaleset után ideiglenesen állítottak le. További hat blokkot 2021-ig leállítanak és a három legmodernebb atomerőmű blokkot 2022-ben helyezik üzemen kívül. Az Angela Merkel kancellár által létrehívott ún. etikai bizottság lefolytatja a szükséges társadalmi párbeszédet és áttekinti az új energetikai helyzetet. A kormány-nyilatkozat szerint Németország elegendő alternatív energiaforrással rendelkezik, hogy pótolja a kieső atomerőművi kapacitást. Svájc atomenergia-mentes jövője A svájci Szenátus támogatta a Képviselőház júniusban, a kormány javaslatára hozott határozatát arról, hogy az új atomerőművek építésére vonatkozó tervezési munkálatokat állítsák le. Egyúttal felszólította a kormányt, hogy készítsen törvényjavaslatot az atomerőművi építés leállítására és dolgozzon ki egy új atomenergia-mentes energiastratégiát. A törvényjavaslatot megtárgyalják és népszavazás véglegesíti majd a döntést. A Svájci Nukleáris Fórum megkérdőjelezte az atomenergia korszak lezárására vonatkozó döntést, mert véleménye szerint egy új energiastratégia csak „bizonytalan előrejelzésekre” építhet és „drasztikus intézkedéseket” eredményezne. A Svájci Közgazdász Társaság szerint a javaslat ellentmondásos és a kormánynak át kell tekintenie döntéseinek következményeit, figyelembe véve az ország energiaellátásának biztonságát és Svájc függetlenségét. Olaszországban ismét népszavazás döntött Olaszországban 2010 februárjában kezdeményezték az atomenergia-program újraindítását. A fukushimai baleset után az országban tartott érvényes népszavazás, amelyen a lakosság mintegy 55%-a vett részt, 95 %-os többséggel utasította el az új atomerőmű építését. Az Olasz Nukleáris Fórum „tisztelettel” tudomásul vette a népszavazás eredményét, de egyben felszólította a kormányt egy új energiastratégia kidolgozására és kijelentette, hogy Olaszország számára továbbra is fontos az atomenergia területén történő fejlesztések nyomonkövetése. Folytatódó atomerőmű építési programok: Az amerikai atomerőmű építési tervek továbbra is reálisak Az amerikai Nukleáris Energia Intézet vezetője szerint az Egyesült Államokban 2016 és 2020 között négy-nyolc új atomerőművi blokk építése tekinthető reálisnak. ”Fukushima előtt is ezt hittük és ezután is ezt hisszük”- jelentette ki az intézet vezetője pénzügyi szakértők előtt, tájékoztatva őket arról, hogy miként kívánják az eddig is biztonságos nukleáris létesítményeket még biztonságosabbá tenni. A Westinghouse AP1000-es tervezési biztonságának újraértékelése A Westinghouse cég tájékoztatása szerint az amerikai Nukleáris Biztonsági Hatóság, az NRC rövidesen kiadja az AP1000-es végleges tervezési biztonsági értékelési jelentését. A hatóság 2006-ban már elvégezte az AP1000-es tervezési biztonsági értékelését, de a fukushimai baleset után a Westinghouse kérte a módosított tervek újraértékelését. Új blokk 2016-ban A Vogtle atomerőmű területére két új AP 1000-es egyesített építési és üzemeltetési engedélyét adja ki az amerikai Nukleáris Biztonsági Hatóság 2011 végéig – tájékoztatott az üzemeltető képviselője. A Társaság szerint a két blokk 2016-ban, illetve 2017-ben kezdhetné meg üzemszerű működését. Szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy az engedély kibocsátását történelmi dátumnak kell tekinteni, miután huszonöt év óta ez az első új atomerőmű építési engedély az Egyesült Államokban. Az Egyesült Királyság kormánya nyolc korábbi atomerőművi telephelyet hagyott jóvá Az Egyesült Királyság kormánya közzétette azt a végleges javaslatot, amely nyolc telephelyet tart alkalmasnak új atomerőművi blokkok megépítésére 2025-ig. A javaslat parlamenti beterjesztésénél az energetikai miniszter kijelentette, hogy a kormánykoalíció eltökélte, hogy az Egyesült Királyságot igazán vonzó piaccá változtatja a befektetők számára. A nuklearis ipar képviselői előtt hozzátette, hogy a kormány tudatában van annak, hogy az atomenergia lakossági támogatása törékeny, de Nagy-Britannia az atomenergia fejlődési lehetőségeit tekintve mégis a legnyitottabb országok egyike. EDF közlemény a nagy-britanniai új atomerőművi beruházásokról Az EDF Energy jelenleg nyolc atomerőművet üzemeltet az Egyesült Királyságban, és eredetileg úgy tervezte, hogy 2018-ban helyezi üzembe az első Európai Nyomottvizes Reaktort (EPR) Hinkly Point-ban. A japán nukleáris baleset miatt ennek időpontját módosították. A tervek szerint a Társaság négy új atomerőművi blokkot épít az Egyesült Királyságban. Új atomerőművi blokkok építési tervei Lengyelországban A GE Hitachi Nuclear Energy (GEH) együttműködési megállapodást írt alá a lengyel Energoprojekt vállalattal egy lehetséges atomenergiai együttműködésről. A lengyel kormány tervei szerint 2016-ban indulhatna meg az első atomerőművi blokk építése, és a lehetséges blokkok között szerepelnek a GEH forralóvizes atomerőművei is. Ajánlatkérés új finnországi atomerőművi blokkokra A Finnországban 2007-ben alapított Fennovoima ajánlatot kért az Arevától és a Toshibától két új atomerőművi blokk építésére. A szállítókat 2013-ig kívánják kiválasztani. A telephelyet a finn Legfelső Bíróság fellebbviteli döntése után véglegesen kijelölték. Az új atomerőmű Észak-Finnországban Pyhajokiban épül, az építkezés várhatóan 2015-ben kezdődik. Üzemel a bushehri atomerőmű Az iráni hírügynökség tájékoztatása szerint Irán első, Oroszország által szállított atomerőművét szeptember 4-én a hálózatra kapcsolták. Az erőmű 60 MW-os teljesítménnyel működött. A kínai Lingao-4 atomerőmű megkezdte működését A második kínai tervezésű CPR-1000 nyomottvizes atomerőmű augusztus 7-én kezdte meg üzemszerű működését. A kínai atomerőmű terve a francia FRAMATOME technológiai transzfere révén jött létre. A japán atombaleset tanulságainak egyike a hatóság függetlenségének megerősítése: Világszerte megerősödött az a nézet, hogy erősíteni kell a nukleáris biztonsági hatóság függetlenségét, hatékonyságát és megfelelő erőforrásokkal való ellátottságát. A NAÜ akcióterv a nukleáris biztonság növelésére A NAÜ Kormányzótanácsa által elfogadott nukleáris biztonsági akcióterv 12 javaslatot tartalmaz a nukleáris biztonság további erősítésére. Több javaslat vonatkozik a nukleáris biztonsági hatóság hatékonyságának megerősítésére. Nemzetközi felülvizsgálatok ellenőriznék a hatóság függetlenségét, a megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal való ellátottságát. Egységes hatósági követelmények Az amerikai Nukleáris Biztonsági Hatóság, az NRC szakértői csoportot hozott létre a fukushimai atomerőmű balesete tanulságainak elemzésére, amely jelentésében megállapította, hogy véget kell vetni a nukleáris biztonsági követelmények évtizedek óta tartó foltozgatásának. A hatósági követelményeket egy logikus, szisztematikus, koherens keretbe kell foglalni, s ennek érdekében 12 pontból álló, minden lényeges kérdésre kiterjedő ajánláscsomagot állítottak össze. Új biztonsági hatóság létrehozása Japánban A japán kormány bejelentette, hogy egy új nukleáris biztonsági hatóságot tervez létrehozni. Az új hatóság egyesíti magában az eddigi biztonsági feladatokat ellátó, a japán ipari minisztérium, a METI alatt működő Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökséget (Nuclear and Industrial Safety Agence - NISA) és a kabinet nukleáris biztonsági bizottságát. Közvéleménykutatások Egy világméretű felmérés szerint a fukushimai baleset befolyásolta a közvéleményt Ez év májusában globális közvéleménykutatást végeztek 24 országban, köztük Magyarországon is. A felmérés szerint a fukushimai baleset Ázsiára volt a legnagyobb hatással. Dél-Koreában az atomenergiát ellenzők 66 %-a, Japánban és Kínában 52-52, Indiában a megkérdezett ellenzők 50 %-a állította, hogy véleményét a japán baleset határozta meg. Európában ez a hatás sokkal kisebb volt. Például Lengyelországban az ellenzők mindössze 16 %-ára volt hatással a japán baleset. Ugyanakkor a megkérdezettek 61, 57 és 52 %-a támogatta az atomenergiát Indiában, Lengyelországban és az Egyesült Államokban. A támogatók aránya a legkisebb Németországban (21%), Olaszországban (19%) és Mexikóban (18%) volt. A nukleáris létesítmények közelében élők 80%-a támogatja a nukleáris energiát Az Egyesült Államokban a lakosság mindössze 29 %-a ért egyet a nukleáris létesítmények fokozatos bezárásával. A telefonos felmérés megkérdezettjeinek 47 %-a nem támogatja a nukleáris létesítmények bezárását, s 24 % a bizonytalanok aránya. A japán baleset után közvetlenül a megkérdezettek közül még 35 %-a támogatta a leállítást. Az új atomerőművek építését támogatók és ellenzők közötti különbség csekély (38% támogatja, 40 % ellenzi). Egy másik felmérés szerint az atomerőművek közelében élők viszont 80%-ban támogatják a villamosenergia atomerőművi előállítását. Ezek közül 50 % erősen támogatja, és a felmérésben résztvevők mindössze 11%-a utasítja el kategórikusan a nukleáris energiatermelést.