2025.02.11
Hirdetmény a Paks II. Atomerőmű Zrt. kérelmére indult eljárásban hozott döntésről
2025.02.11
Hirdetmény a Paks II. Atomerőmű Zrt. kérelmére indult eljárásban hozott döntésről
2025.02.11
Hirdetmény a Paks II. Atomerőmű Zrt. kérelmére indult eljárásban hozott döntésről
2025.02.11
Hirdetmény a Paks II. Atomerőmű Zrt. kérelmére indult eljárásban hozott döntésről
2025.02.11
Hirdetmény a Paks II. Atomerőmű Zrt. kérelmére indult eljárásban hozott döntésről
2025.02.06
P2-HA00759 számú határozat
Tudtad, hogy a gaboni Oklóban található uránbányák helyén mintegy 2 milliárd évvel ezelőtt természetes atomreaktorok működtek?
Hogyan lehetséges ez? Az urán 235-ös izotópjának felezési ideje mintegy 700 millió év, ezzel szemben a 238-as izotópé közel 4,5 milliárd év. Így kb. 2 milliárd évvel ezelőtt a 235-ös magok aránya a teljes urán mintában (vagyis a dúsítása) kb. 3-5% volt, szemben a mostani 0,7%-kal. Ez a 3-5%-os dúsítás víz jelenlétében elegendő ahhoz, hogy létrejöjjön egy önfenntartó láncreakció. Az uránércben található repedésekbe 2 milliárd évvel ezelőtt beszivárgott a víz, és ott, mint neutronlassító közeg funkcionált, elindult a nukleáris láncreakció, vagyis egy természetes atomreaktor jött létre. Ez addig tartott, míg a víz el nem forrt a maghasadás hőjének köszönhetően. Újabb vízbeszivárgáskor a reaktor újraindult, és mindez ciklikusan folytatódott, amíg az urán dúsítása le nem csökkent annyira, hogy a láncreakció ne indulhasson be újra. A kutatók úgy jöttek rá erre a folyamatra, hogy az Oklóban bányászott urán dúsítása kisebb, mint a világ bármely másik részén bányászott uráné, mely arra enged következtetni, hogy a 235-ös urán mennyisége a radioaktív bomlásokon túl más módon is csökkent.
További érdekes, ismeretterjesztő tartalmak elérhetők az OAH Instagram oldalán!