2019. április 25-én a Boda község Polgármesteri Hivatalának nagytermében került sor az Országos Atomenergia Hivatal közmeghallgatására. A terem megtelt érdeklődőkkel, akik közel negyven kérdést tettek fel, illetve véleményüknek adtak hangot az OAH és az RHK Kft. felé. Ezek kisebb részt a nukleáris biztonsággal, nagyobb részt pedig társadalmi-gazdasági vetületekkel foglalkoztak.
Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója
nyitóbeszédében megköszönte az érdeklődést, felhívva a figyelmet, hogy
mindenki bátran ossza meg gondolatait, illetve ragadja meg a lehetőséget,
hogy közvetlenül kérdezheti a szakembereket.
A helyi lakosság mellett Pécsről érkeztek
sokan, valamint országgyűlési képviselő és zöldszervezetek képviselői
is jelen voltak.
Több érdeklődő azt feszegette, hogy
más alternatív helyszíneket miért nem vizsgálnak érdemben Magyarországon.
Az RHK Kft. szakemberei elmondták: hazánk teljes területének mintegy 3-5%-a
jöhet egyáltalán szóba, és az első szűrések alapján a Bodai Agyagkő
Formáció a leginkább alkalmas a további kutatások elvégzésére.
Megfogalmazódott az is, hogy miért szükséges
mélygeológiai tárolóban gondolkodni, más megoldás miért nem merült fel.
A szakemberek elmondták: a tudomány jelenlegi állása, valamint a releváns
nemzetközi szervezetek szerint, a többtízezer éves időtávot is figyelembe
véve a megoldást a mélygeológiai tároló létesítése jelentheti, a felszíni
létesítmények ennél csak nagyságrendekkel rövidebb távon alkalmasak a biztonságos
tárolásra. Ehhez kapcsolódóan kérdésre válaszolva elhangzott, hogy jelenleg
nincs még ilyen működő létesítmény a világon, Finnországban, Franciaországban
és Svédországban vannak előrehaladott projektek.
Szintén sok kérdést fogalmaztak meg azzal
kapcsolatban, hogy mennyire biztonságos egy végleges tároló létesítményt
olyan nagyváros közelébe telepíteni, mint Pécs. Fichtinger Gyula hangsúlyozta:
az OAH csak olyan létesítményre ad ki engedélyt, amely minden tekintetben
megfelel a biztonsági követelményeknek. A főigazgató kiemelte: amennyiben
a hivatal bármilyen problémát lát, illetve nem látja biztosítottnak, hogy
a leendő tároló megfelel a jogszabályoknak és a biztonsági követelményeknek,
akkor nem ad engedélyt.
A végleges tároló anyagi hátterére is
kíváncsiak voltak a jelenlévők, amellyel kapcsolatban Nős Bálint, az
RHK Kft. stratégiai és műszaki igazgatója elmondta: összességében mintegy
700 milliárd forintról van szó, jelenleg a Központi Nukleáris Pénzügyi
Alapban nagyságrendileg 300 milliárd forint található, a Paksi Atomerőmű
speciális számítási szabályok alapján teljesíti a befizetési kötelezettségeit,
amely garantálja, hogy az alapban elegendő pénz áll majd rendelkezésre
a célok teljesítésére.
Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető
igazgatója kérdésre válaszolva elmondta, hogy a lakossági tájékoztatás
szempontjából a törvényi minimumot túlteljesítették, továbbá ezen a ponton
ki kell emelni, hogy még nem beszélhetünk létesítményről, hiszen csak
a jövőbeni létesítmény helyének kiválasztását megalapozó kutatási programról
van szó. A tájékoztatási tevékenységre vonatkozóan még elhangzott, hogy
az érintett települések polgármestereit negyedévente tájékoztatják, illetve
több más településen is, többek között Pécsett is történtek már egyeztetések
és tájékoztató fórumok. A jelenlegi jogszabályok szerint Pécs nem közvetlenül
érintett település, ettől függetlenül az RHK Kft. továbbra is nyitott
a közvetlen párbeszédre.
Mind az RHK Kft., mind az OAH vezetői
hangsúlyozták: a kutatási program több évtizedet vesz igénybe, pontosan
azért, hogy a legkörültekintőbben győződhessenek meg arról, hogy a befogadó
kőzet és a tárolótechnológia együttesen alkalmas a tervezett feladatra.
A gazdasági-társadalmi problémafelvetéssel
kapcsolatban Fichtinger Gyula elmondta: az OAH a maga eszközeivel jelezni
fogja a felmerült kérdéseket a törvényhozók felé, valamint rögzíti a közmeghallgatásról
készített feljegyzésben, amely mindenki számára elérhető lesz.
Hullán Szabolcs, az OAH főigazgató-helyettese
kérdésre reagálva hangsúlyozta: az OAH teljes mértékben alkalmas a nukleáris
hatósági felügyeleti feladatok ellátására a tervezett és a már működő
nukleáris létesítmények vonatkozásában is. Speciális képzési rendszert
alakított ki a hivatal, amelyben a már diplomás szakembereknek további
2-3 évig tanulniuk kell, mire tényleges szakmai munkát végezhetnek az OAH-n
belül.
Zárásként Fichtinger Gyula megköszönte
az érdeklődő lakosság és a civil szervezetek aktív részvételét, a számos
kérdést, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben is legalább ennyire élénken
érdeklődnek majd a tárolóval kapcsolatos ügyek iránt.
A közmeghallgatás hirdetményét, valamint a lakosság számára készített összefoglalókat
itt érheti el.